< A Sahih Muslim hadíszok – 1. rész

„…Így tehát a hagyományotok kedvéért semmissé teszitek Isten szavát. Ti képmutatók! Ézsaiásnak igaza volt, amikor rólatok prófétált: »Ezek az emberek ajkaikkal tisztelnek engem, de a szívük távol van tőlem. Hiába imádnak engem; tanításaik csupán emberek által tanított szabályok.«” (Jézus szavai a Máté 15:6–9-ben, NIV)

A szunnita muszlimok számára a Korán után a legfontosabb és leghitelesebb vallási írások a hat fő hadísz-gyűjtemény, amelyek állítólag Mohamed szavait és cselekedeteit rögzítik. Ezek képezik a saría, vagyis a muszlim törvény alapját, amelyet ma sokan szeretnének bevezetni az iszlám országokban. A Sahih Muslim a második leghitelesebb gyűjtemény (a Bukhari után). Ez egy 7190 hadíszból álló gyűjtemény, amelyet Imam Muslim állított össze, aki 875-ben halt meg. Íme néhány érdekes részlet belőle.

A hadíszok fontossága

„A hadísz ezen része egyértelműen rámutat arra a tényre, hogy a hadísz elengedhetetlen kulcs a Szent Korán helyes megértéséhez, mert a kinyilatkoztatás hordozójaként a Szent Próféta volt a legalkalmasabb, és ezért isteni felhatalmazással rendelkezett a Szent Korán jelentésének értelmezésére és magyarázatára.”

Sahih Muslim 1. kötet, 225. lábjegyzet, 72. oldal

A Korán egy elveszett szúrája

Abu Harb ibn Abu al-Aswad apja beszámolója alapján azt mondta, hogy Abu Musa al-Ash’ari így szólt: „…Régen szoktunk egy szúrát felolvasni, amely hosszúságában és szigorúságában hasonlított a Bara’at szúrához. Én azonban elfelejtettem, kivéve ezt, amire emlékszem belőle: »Ha Ádám fiának két, kincsekkel teli völgye lenne, akkor is egy harmadik völgyre vágyna, és semmi sem töltené meg Ádám fiának gyomrát, csak a por.« És szoktunk olyan szúrát is felolvasni, amely hasonlított a Musabbihat egyik szúrájához, és azt is elfelejtettem, de (ennyire) emlékszem belőle: „Ó, ti hívők, miért mondjátok azt, amit nem gyakoroltok?” (lxi 2.) és „ez tanúként van rögzítve a nyakatokon (ellenetek), és a Feltámadás Napján erről fognak kérdezni titeket” (xvii. 13). Sahih Muslim 2. kötet, 5. könyv, 391. fejezet, 2286. szám, 500., 501. oldal.

Megjegyzem, hogy ennél sokkal több volt, de a szúra többi része feledésbe merült.

Mohamed iránti odaadás

A Sahih Muslimban semmi sem utal arra, hogy Mohamedet imádni kellett volna, de nagyon nagyra tartották őt. Egy hamis hadísz még azt is állította, hogy Mohamed székletének kellemes illata volt, de Imam Muslim és más hadíszgyűjtők elutasították ezt a hadíszt. Mindazonáltal az alábbiak mind a Sahih Muslimban elfogadott hadíszok voltak.

Mohamed különleges teste: A Sahih Muslim 4. kötet, 28. könyv, 972. fejezet, 5758. sz., 1247. o. szerint testéből különleges hűvösség vagy illat áradt, mintha egy parfümőr illatzsákjából származna. Emellett az al-Tabari 6. kötet, 80. o. szerint illatos bőre volt. Mohamed volt a legszebb ember, akit valaha láttak – a Sahih Muslim 4. kötet, 28. könyv, 975. fejezet, 5770–5772. sz., valamint a 977. fejezet, 5777. sz., 1249. oldal szerint.

Mohamed hajának gyűjtése: Amikor Mohamedet levágták, társai minden hajtincset el akartak fogni, hogy megőrizzék. Mohamed nagylelkűen szétosztotta az emberek között. Sahih Muslim, 2. kötet, 7. könyv, 499. fejezet, 2991–2994. szám, 656–657. oldal

Mohamed izzadságának gyűjtése: Anas bin Malik arról számolt be, hogy édesanyja, Umm Salaim összegyűjtötte Mohamed izzadságát, és egy üvegbe tette, hogy abból a legillatosabb parfümöt készítsék (Sahih Muslim, 4. kötet, 28. könyv, 972. fejezet, 5761. szám, 1247. oldal). A következő hadísz (5762) szerint Mohamed megkérdezte, mit csinál. Amikor a nő elmagyarázta, Mohamed így szólt: „Jól tetted.” A következő hadísz (5763) szerint Umm Salaim letett egy ruhadarabot, amelyen Mohamed szundikálhatott, hogy az izzadság a ruhára gyűljön.

Mohamednek magas volt az önbecsülése

„Én leszek az emberiség vezetője a Feltámadás Napján.” Az emberek kerestek volna valakit, aki közbenjár értük Allah előtt. Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes és Jézus mind visszautasították volna, és Jézus kivételével mindannyian a saját hibáikra hivatkoztak volna. Jézus azt javasolta volna nekik, hogy forduljanak Mohamedhez, majd Mohamed Istenhez fog fordulni. Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 83. fejezet, 378. szám, 129–132. oldal. Lásd még: 1. kötet, 1. könyv, 84. fejezet, 381. szám, 133. oldal.

Mohamed azt mondta, hogy a Sátán nem tudja magát neki kiadni, ezért az álmok, amelyekben az emberek Mohamedet látják, mindig valóban Mohamedről szólnak. Sahih Muslim, 4. kötet, 27. könyv, 948–949. fejezet, 5635–5639. szám, 1225–1226. o. Lásd még: Bukhari, 8. kötet, 73. könyv, 109. fejezet, 217. szám, 139–140. o., valamint Shamaa-il Tirmidhi, 55. fejezet, 1–7. szám (389–395), 452–455. o.

De Allah megtévesztő alakban is megjelenhet

Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 81. fejezet, 349. szám, 115. oldal: „…Ekkor Allah olyan alakban jelenne meg előttük, amely eltér a saját alakjától, de számukra felismerhető lenne, és így szólna: »Én vagyok a ti Uratok.« Ők pedig így válaszolnának: »Allahhoz menekülünk tőled…«” Lásd még: Bukhari, 8. kötet, 76. könyv, 52. fejezet, 577. szám, 375. oldal; Bukhari, 9. kötet, 93. könyv, 93. fejezet, 532. szám, 395–396. oldal.


A muszlimoknak magas az önbecsülésük

„Ahol az iszlám van, ott természetesen nincs helye a Sátánnak, hogy behatoljon és gyakorolja befolyását. El kell menekülnie onnan.” Sahih Muslim, fordította 'Abdul Hamid Siddiqi, 1. kötet, 4. könyv, 210. oldal, 603. lábjegyzet.

Mózes és az angyalok megütése

„Abu Huraira beszámolt arról, hogy a Halál Angyalát küldték Mózeshez (béke legyen vele), hogy értesítse őt Urának hívásáról. Amikor az angyal megérkezett, Mózes ököllel megütötte, és kiütötte a szemét. A Halál Angyala visszatért az Úrhoz, és így szólt: »Egy olyan szolgádhoz küldtél, aki nem akart meghalni.« Allah helyreállította az angyal szemét, …” Sahih Muslim 4. kötet, 29. könyv, 990. fejezet, 5851. szám, 1264. oldal. Lásd még: Sahih Muslim 4. kötet, 28. könyv, 990. fejezet, 5852. szám, 1265. oldal

Mózes problémája a ruhák viselésével

Mózes azonban bizonyos szempontból normális volt. Egyesek meglehetősen butaságnak tartanák, hogy Allah elvette Mózes ruháit, így neki utánuk kellett szaladnia. Ezzel azt akarták bizonyítani az embereknek, hogy Mózes egy átlagos férfi volt, anélkül, hogy Mózes szándékosan szemérmetlen lett volna. Sahih Muslim 1. kötet, 3. könyv, 135. fejezet, 669. szám, 193. oldal

Nehogy valaki azt higgye, hogy félreértelmezem ezt a hadíszot, íme az idézet: „A Mohamedtől, Allah Küldöttétől (béke legyen vele) Abu Huraira közvetítésével átadott hagyományok között szerepel az a történet, hogy a Banu Isra’il szokás szerint meztelenül fürdött, és egymás nemi szerveit nézegették. Mózes (békesség legyen vele) azonban egyedül (magányban) fürdött; és ők gúnyolódva így szóltak: Allahra esküszünk, semmi sem tiltja Mózesnek, hogy velünk együtt fürödjön, csak a lágyéksérv. Egyszer (Mózes) fürödni ment, és ruháit egy kőre tette, de a kő a ruháival együtt elgurult. Mózes utánafutott, mondván: „Ó, kő, a ruháim! Ó, kő, a ruháim!”, és a Banu Isra'ilnak alkalma nyílt meglátni Mózes nemi szervét, és azt mondták: „Allahra esküszünk, Mózesnek nincs semmiféle betegsége.” A kő ekkor megállt, amíg Mózes-t meg nem látták, majd ő megragadta a ruháit, és megütötte a követ. Abu Huraira így szólt: „Allahra esküszöm, hat vagy hét csapás nyoma látható a kövön, amelyeket Mózes mért rá.”

A saría udvariassága a nem muszlimokkal szemben

A Sahih Muslim 3. kötet, 24. könyv, 904. fejezet, 5389., 5390. szám, 1185. oldal így szól: „Abu Huraira beszámolt arról, hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) így szólt: Ne köszöntsétek a zsidókat és a keresztényeket, mielőtt ők köszöntenének titeket, és ha az úton találkoztok valamelyikükkel, kényszerítsétek őt az út legkeskenyebb részére.”

Ez talán durvának tűnhet, ezért az ugyanazon oldalon található 2559. lábjegyzet magyarázza az okát. „A mögöttes gondolat nem az, hogy kínozzuk őket, vagy felesleges nehézségeket okozzunk nekik, hanem hogy biztonságos utat biztosítsunk számukra a muszlim utazók tömege között. Szem előtt kell azonban tartani, hogy ez a parancs nem jelenti azt, hogy a keresztényeket és a zsidókat arra kellene kényszeríteni, hogy elhagyják az utcákat és az utakat, és így a házak falai mellett vagy keskeny ösvényeken járjanak. Ez azt jelenti, hogy az úton kell járniuk, távol a muszlimok tömegétől, nehogy bármilyen baj érje őket.”

A Korán hatályon kívül helyezett versei

„Anas így szólt: A Magasztos és Hatalmas Allah kinyilatkoztatott (egy verset) azokról, akiket Bi’r Ma’dnában megöltek, és mi felolvastuk azt, mígnem később hatályon kívül helyezték (és a vers így szólt): »Tájékoztassátok népünket arról, hogy találkoztunk Urunkkal, és Ő elégedett volt velünk, mi pedig vele.«” Sahih Muslim, 1. kötet, 4. könyv, 244. fejezet, 1433. szám, 329–330. o. A 330. oldalon található lábjegyzet szerint: „Ezt egy bizonyos összefüggésben kinyilatkoztatták, és helyébe számos más vers lépett, amelyek ugyanazt a jelentést hordozták, de sokkal tágabb következményekkel jártak.” Lásd még: al-Tabari Története, 7. kötet, 156. o.

Ez egy fontos hadísz, mert nem azt mutatja, hogy a Korán versei még mindig ott vannak, de nem alkalmazhatók, mert hatályon kívül helyezték őket, hanem azt, hogy a verset valójában megváltoztatták. Tehát, ha van egy tiszta Korán egy táblán a Mennyben (85. szúra, 21–22. vers), akkor az az eredeti szöveget vagy az új szöveget tartalmazza? Ha az új szöveget tartalmazza, akkor az eredeti szöveg nem volt része a Mennyben lévő táblának. Így a földi Korán bizonyos részeit tévesen a Mennyben lévő Korán-tábla részének tartották.

Egyes hadíszokat hatályon kívül helyezték, a Sahih Muslim 1. kötet, 3. könyv, 139. fejezet, 682. szám, 195–197. oldal címei szerint.

A fátyol és a nők az iszlámban

Amit a Sahih Muslim az iszlámban a nőkről mond, azt részletesebben tárgyalja a „Mit mond valójában az iszlám a nőkről?” című cikk. Íme azonban néhány rövid pont.

* A fátyol viselése minden muszlim nő számára kötelező (Sahih Muslim, 2. kötet, 7. könyv, 461. fejezet, 2789. szám, 606–607. o.).

* A rabszolganők számára nem kötelező a fátyol viselése – Sahih Muslim, 2. kötet, 8. könyv, 552. fejezet, 3325., 3328. szám, 721–722. oldal

* Amikor Mohamed „elvette” Safiját, a többi muszlim figyelte, hogy eltakarja-e az arcát, hogy kiderüljön, rendes feleség lesz-e belőle, vagy pedig fedetlen arccal marad, mint ágyas vagy „szexuális fogoly”. Mohamed eltakartatta az arcát, és rendes feleségévé tette. Bukhari, 4. kötet, 52. könyv, 74. fejezet, 143. szám, 92. oldal

* Mohamed egyszer szándékosan megütötte Aishát „a mellkasán, ami nekem [Aishának] fájdalmat okozott” – a Sahih Muslim 2. kötet, 4. könyv, 352. fejezet, 2127. szám, 462. oldal szerint.

* Nincs fogamzásgátlás (a fordító szerint) – Sahih Muslim, 1. kötet, 208. lábjegyzet, 66. o.

* A fogságba ejtett nőkkel való szexuális kapcsolat megengedett – a Sahih Muslim 2. kötet, 8. könyv, 560. fejezet, 3371–3374. szám, 732–733. oldal szerint

* A pokol lakóinak nagy része nő. Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 35. fejezet, 143. szám, 47–48. oldal.

* A foglyok levetkőztetése megengedett – Sahih Muslim, 3. kötet, 17. könyv, 717. fejezet, 4345. szám, 953. oldal

* Ha egy muszlim elfog egy nem muszlim nőt, az a fogoly nő korábbi házasságát érvényteleníti (akár az ő akaratával ellentétben is). Sahih Muslim, 2. kötet, 8. könyv, 567. fejezet, 3432. szám, 743. oldal

A muszlimok és a háború

Amit a Sahih Muslim az iszlámban a háborúról mond, azt részletesebben tárgyalja az „Iszlám: békés vagy háborús?” című cikk. Íme néhány rövid pont.

„Abdullah ibn Umar beszámolója szerint Allah Küldötte így szólt: »Arra kaptam parancsot, hogy harcoljak az emberek ellen mindaddig, amíg nem vallják, hogy nincs más isten, csak Allah, és hogy Mohamed Allah Küldötte, és amíg nem teljesítik az imát, és nem fizetik a zakátot…«” Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 9. fejezet, 33. szám, 17. oldal. Lásd még 1. kötet, 1. könyv, 9. fejezet, 32. szám, 17. oldal.

* Mohamed hajnalban megtámadott egy gyanútlan törzset. Sahih Muslim, 1. kötet, 4. könyv, 154. fejezet, 745. szám, 209. oldal

* Mohamed támadó [katonai] fenyegetéseket akart intézni a szíriai és római arab keresztények ellen. Sahih Muslim, 4. kötet, 35. könyv, 1150. fejezet, 6670. szám, 1445. oldal

* Ibn Shihabot kiközösítették, mert nem ment háborúba. Sahih Muslim, 4. kötet, 35. könyv, 1150. fejezet, 6670. szám, 1445–1447. oldal

* Ha egy muszlim meghalt, és nem harcolt Allah útján (dzsihád), akkor képmutatóként halt meg. Sahih Muslim 3. kötet, 19. könyv, 800. fejezet, 4696. szám, 1057. oldal

Az utolsó ponttal kapcsolatban az itt szereplő angol fordítás nem túl pontos. Az arab walam yaghzou kifejezés valójában azt jelenti, hogy „nem portyázott”. Az igei alapforma a ghaza, ami „portyázni” jelent. Itt nincs szó Allahról. Ugyanez a hadísz megtalálható az al-Nasa’i-ban (al-Jihad könyv, 3110. sz.) és a Musnad Ahmad-ban (2. kötet, 8510. sz.); angolul ezeket „képmutatóként” fordítják.

Háborús zsákmány

* A háborús zsákmány ötöde a kincstárba kerül, és Mohamed részesülhetett belőle. Sahih Muslim 2. kötet, 5. könyv, 151. fejezet, 2347., 2348. sz., 2. kötet, 1463. lábjegyzet, 519. o.

* Mohamed ajándékokat adott a többistenhívőknek a hadizsákmányból, hogy rábeszélje (megvesztegesse) őket a muszlim hitre való áttérésre. Sahih Muslim 2. kötet, 5. könyv, 396–397. fejezet, 2300–2309. szám, 504–507. o.; 2. kötet, 5. könyv, 398. fejezet, 2318. szám, 510. o.

* Mohamed arca elvörösödött, amikor valaki azt mondta, hogy az ajándékok adása a többistenhívőknek nem az, amit Allah akar. Sahih Muslim, 2. kötet, 5. könyv, 197. fejezet, 2325. szám, 509. oldal

Muszlim varázslat

Husain bin 'Abd al-Rahmant megcsípte egy skorpió, és varázsigét mondott. Ezt egy hadísz alapján tette. „A varázsigének nincs hatása, kivéve a (rossz szem) hatása vagy a skorpiócsípés esetén.” Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 91. fejezet, 625. szám, 141. oldal

„…A gonosz szem hatása tény.” Sahih Muslim, 3. kötet, 24. könyv, 915. fejezet, 5426. szám, 1192. oldal. Lásd még: al-Tabari, 39. kötet, 134. oldal

Mohamed az Ansar népnek varázsigét adott a skorpiócsípés mérgének eltávolítására. Sahih Muslim, 3. kötet, 24. könyv, 920. fejezet, 5442–5444, 5448. sz., 1192., 1196. o.

Mohamed A’ishának adott egy varázsigét a gonosz szem gyógyítására. Sahih Muslim, 3. kötet, 24. könyv, 920. fejezet, 5445., 5447–5450. sz., 1196. o.

A törvényesség az iszlámban

A cipőket meghatározott sorrendben kell levenni. Sahih Muslim 3. kötet, 22. könyv, 877. fejezet, 5231. szám, 1154. o. Az embereknek először a jobb cipőt kell felvenniük, és először a bal cipőt kell levenniük. Shamaa-il Tirmidhi, 19. fejezet, 9. (79) szám, 75. o.

Állva ne igyál, kivéve, ha Zamzam-vízről van szó. Sahih Muslim, 3. kötet, 21. könyv, 841–844. fejezet, 5014–5027. szám, 1116–1118. oldal

Mohamed azt tanította, hogy egészségesebb és jótékonyabb, ha az ital elfogyasztása során pontosan háromszor (vagy három kortyot) lélegzünk be. Sahih Muslim, 3. kötet, 21. könyv, 844. fejezet, 5029–5031. szám, 1118. oldal

Étkezés után nem szabad megtörölni a kezedet, amíg meg nem nyaltad az ujjaidat, vagy másnak oda nem adtad, hogy megnyalja őket. Sahih Muslim 3. kötet, 21. könyv, 146. fejezet, 5037–5042. sz., 1119–1120. o. Lásd még: Abu Dawud 3. kötet, 20. könyv, 1455. fejezet, 3838. sz., 1081. o.

Sok vita folyik arról, hogy hány imát kell elvégezni, és azok milyen hosszúak legyenek. Sahih Muslim, 1. kötet, 4. könyv, 213. fejezet, 1166–1184. sz., 284–286. o.

Balra köpj, ne jobbra! Sahih Muslim, 4. kötet, 41. könyv, 1234. fejezet, 7149b. szám, 1546. oldal

Kiskapuk: Ahhoz, hogy egy tizenéves fiú családján kívüli nő közelében tartózkodhasson, megiszthatja az anyja tejét, és így megkerülheti a korlátozásokat. Sahih Muslim, 2. kötet, 8. könyv, 557. fejezet, 3424–3427. szám, 741. oldal

„Shuraih b. Hani így szólt: Elmentem A’ishához, hogy megkérdezzem tőle, hogyan kell letörölni a zoknit [tisztítás céljából]. Ő így válaszolt: Jobb, ha Abu Talib fiától, Alitól kérdezed, mert ő szokott utazni Allah Küldöttével (béke legyen vele). Megkérdeztük tőle, és ő így válaszolt: „Allah Küldötte (béke legyen vele) három napot és három éjszakát szabott meg felső határként az utazók számára, míg a helyben lakók számára egy napot, egy éjszakát és egy éjszakát.” Sahih Muslim, 1. kötet, 3. könyv, 119. fejezet, 537. szám, 165. oldal

Ugyanakkor a Sahih Muslim 1. kötet, 479. lábjegyzet, 162. oldal így szól: „Az iszlám semmiben sem szab szigorú szabályokat. A wudu, vagyis a mosakodás során megengedték a zoknik felett való letörlést, hogy megkönnyítsék az emberek dolgát.”

Miért van ennyi törvény? A Sahih Muslim 3. kötet, 2434. lábjegyzet, 1115–1116. oldal magyarázatot ad erre. „Néha felmerül a kérdés, mi értelme van a Szent Próféta (béke legyen vele) követésének még olyan jelentéktelen dolgokban is, mint a jobb kézzel való evés vagy az ülve történő vízivás stb. Ezek az emberek alig veszik észre, hogy a Szent Próféta (béke legyen vele) életének ezek a kisebb részletei alkotják azt a törvényrendszert és magatartási szabályokat, amelyek áthatják a muszlim életét a születéstől a halál pillanatáig, és szabályozzák viselkedését egész földi létezése során. Ezek a kisebb részletek valójában módszeresen képezik az emberek elméjét arra, hogy állandóan tudatosság, éberség és önuralom állapotában éljenek.”

A fordító tisztában van a farizeusokkal való hasonlóságokkal, de ugyanazon lábjegyzet későbbi részében így fogalmaz: „…A szunnah valódi célja nem az – ahogyan ellenséges kritikusaink feltételezik –, hogy farizeusokat és száraz formalistákat neveljen, hanem hogy tudatos, elszánt, mély érzésű cselekvő embereket formáljon. Ilyen jellemű férfiak és nők alkották a Próféta társait….”

Az éghajlat tanulmányozása a hadíszokban

„Abu Huraira beszámolt arról, hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) így szólt: A Tűz panaszt tett az Úr előtt, mondván: »Ó, Uram, egyes részeim elpusztították a többi részemet.« Így hát megengedték neki, hogy kétszer leheljen ki: egyszer télen, egyszer pedig nyáron. Ezért van az, hogy (nyáron) szélsőséges hőséget, (télen) pedig szélsőséges hideget tapasztalunk.” Sahih Muslim, 1. kötet, 4. könyv, 225. fejezet, 1290. szám, 302. oldal.

A zsidókról és a keresztényekről szóló sértések és hazugságok, valamint az általános antiszemitizmus

A zsidók „Uzair”-nak [Ezra] nevezték Allah fiát. 9. szúra, 30. vers; Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 81. fejezet, 352. szám, 117. oldal; Bukhari, 9. kötet, 93. könyv, 24. fejezet, 532b. szám, 395. oldal; 6. kötet, 60. könyv, 80. fejezet, 105. szám, 86. oldal. A Bukhari 1. kötet, xvii. o., valamint 6. kötet, 60. könyv, 80. fejezet, 105. sz., 86. o. szerint imádták Ezrát.

„Ha nem lennének a banu Isra’il [Izrael], az étel nem romlana meg, és a hús [arabul: meal] sem menne tönkre;…” Sahih Muslim, 2. kötet, 8. könyv, 576. fejezet, 3472. szám, 753. oldal. Ez tehát azt tanítja, hogy a zsidókat hibáztathatják, ha valami étel megromlik.

Abu Huraira arról számolt be, hogy a patkányok egyes zsidók átalakulásai. A bizonyíték az, hogy a patkányok kecsketejet isznak, de tevetejet nem. Mohamed megmutatta, hogy tudta: a Tóra tiltja a tevéhúst. Sahih Muslim, 4. kötet, 40. könyv, 1227. fejezet, 7135. szám, 1541. oldal.

A zsidók és a keresztények a muszlimok helyett a pokol tüzébe kerülnek. Sahih Muslim 4. kötet, 35. könyv, 1149. fejezet, 6665. szám, 1444. oldal.

„A keresztények … azt állították, hogy a Szentlélek Jézus Krisztus személyében testet öltött.” Sahih Muslim fordítás, 1. kötet, 127. oldal, 393. lábjegyzet.

„…A zsidók és a keresztények nem festik (a hajukat), ezért álljatok ellenük.” Sahih Muslim, 3. kötet, 22. könyv, 881. fejezet, 5245. szám, 1156. oldal

A zsidók akkor mentek tönkre, amikor a nők parókát viseltek. Sahih Muslim, 3. kötet, 22. könyv, 888. fejezet, 5306–5307. sz., 1166–1167. o.

„Amikor Izráel népéből valakinek a bőre vizelettel lett bemocskolva, azt a részt késsel levágta. Hudhaifa így szólt: Bárcsak a barátod ne alkalmazna ilyen szélsőséges szigorúságot.” Sahih Muslim 1. kötet, 2. könyv, 107. fejezet, 523. szám, 163. oldal

„Ibn 'Imar azt jelentette, hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) így szólt: Harcolni fogtok a zsidók ellen, és meg fogjátok őket ölni, amíg még egy kő is azt mondja: Gyere ide, muszlim, itt van egy zsidó (aki mögöttem rejtőzik); öld meg! Sahih Muslim, 4. kötet, 39. könyv, 1205. fejezet, 6981. szám, valamint 6982–6983. szám, 1510. oldal

A Dajjal [Antikrisztus] mögött 70 000, kendőt viselő iszfaháni zsidó fog vonulni. Sahih Muslim 4. kötet, 39. könyv, 1212. fejezet, 7034. szám, 1525. oldal

Következtetés

A hadísz-tudósok életüket annak szentelik, hogy higgyenek ezekben a dolgokban és terjesszék őket. Más muszlimok, akik Indonéziában, Pakisztánban és számos afrikai országban aktívak, arra szentelik magukat, hogy a laza hitű muszlimokat meggyőzzék és kényszerítsék ezek betartására. Amikor azt hallod, hogy a muszlimok azt akarják, hogy egy ország a „saría törvény” szerint éljen, ez azt jelenti, hogy a hadíszok és a Korán szerint kormányozzák őket.

Olyan elkötelezettek az iszlám ezen hagyományai iránt, hogy Isten követését felváltották e hagyományok követésével. Jézus idején a farizeusok is hatalmas hagyományrendszert építettek fel a Biblia tetejére. Jézus mindezt áttörte. Noha Jézus soha nem vétkezett, megsértette a farizeusok által a szombatra vonatkozóan alkotott, ember alkotta törvényeket. Isten mindannyiunkat arra hív, hogy szakadjunk el az Ő akaratával ellentétes hagyományoktól, de Isten ennél is többre hív minket.

Isten azt akarja, hogy szívünk Őt keresse. Hagyd el a szabályok által korlátozott, önző élet hamis biztonságát, és add át az életedet Istennek; parancsai örömet fognak szerezni neked, ha engedelmeskedsz nekik. Íme, mit kell tenned.

Ismerd fel, hogy csak egy Igaz Isten van, aki magához hívja az embereket. Ő szeret minket, és mindenkinek azt parancsolja, hogy ne csak higgyen benne, hanem engedelmeskedjen is neki. Térj meg a cselekedeteid bűneitől, a rossz dolgoktól, amiket tettél és mondtál, valamint azoktól a helyes dolgoktól, amelyeket meg kellett volna tenned, de elmulasztottál. Térj meg a gondolatbeli bűneidtől is! Azoktól a bűnöktől, hogy nem voltál hajlandó hinni a szemed előtt lévő igazságban, és olyan dolgokban bíztál, amelyekről legbelül tudtad, hogy hamisak. Térj meg azoktól a választási bűnöktől is, hogy inkább a saját kényelmes vallásgyakorlati módszeredet – vagy a vallásgyakorlás elmulasztását – választottad, ahelyett, hogy közelednél ahhoz az Istenhez, aki életünk URÁNAK akar lenni.

A Sahih Muslim hadíszok – 2. rész

Árnyék vetült Mohamed szívére. A Sahih Muslim 4. kötet, 33. könyv, 927. fejezet, 6522. szám, 1418. oldal így szól: „Al-Agharr al-Muzani … arról számolt be, hogy Allah Küldötte (békesség legyen vele) így szólt: »(Időnként) valamilyen árnyék vetül a szívemre, és naponta százszor kérem Allah bocsánatát.«”

Mikor tilos imádkozni Istenhez

Az imádkozás szertartása az iszlámban nagyon különbözik a keresztény imádkozástól. Tilos imádkozni napnyugtakor, valamint a (hajnal előtti) reggeli ima és a napkelte között, a Bukhari 1. kötet, 10. könyv, 30. fejezet, 558–563. sz., 323–325. o., valamint a Bukhari 4. kötet, 54. könyv, 10. fejezet, 494. sz., 319. o. szerint. A muszlimoknak nem szabad imádkozniuk azon napszakban, amikor a nap sárgás árnyalatú – ez a Sahih Muslim 1. kötet, 4. könyv, 227. fejezet, 1301. szám, 1. kötet, 841. lábjegyzet, 304. oldalon szerepel.

Az imádkozás a délutáni ima után tilos, kivéve, ha a nap magasan áll. Abu Dawud, 1. kötet, 2. könyv, 450. fejezet, 1269. szám, 335. o. Az imádkozás tilos időpontjait az Abu Dawud 1. kötet, 2. könyv, 450. fejezet, 1272–1273. szám, 336. o. említi

„A nap felkel, és vele együtt megjelenik a Sátán szarva; amikor a nap magasabbra emelkedik, a szarv eltűnik. Majd amikor a nap eléri a zenitet, a szarv újra megjelenik; amikor a nap lenyugvóban van, a szarv eltűnik, és amikor a nap már majdnem lement, újra megjelenik.” Allah Küldötte – Allah áldja meg és adjon neki békét – megtiltotta az imádkozást ezekben az időpontokban.” Muwatta’ Malik 15.10.44

A nőknek a havi ciklusuk ideje alatt „le kell mondaniuk az imádkozásról”. Sahih Muslim 1. kötet, 3. könyv, 131. fejezet, 652. szám, 188–189. o.; 1. kötet, 1. könyv, 35. fejezet, 142. szám, 48. o.; Bukhari 1. kötet, 6. könyv, 26. fejezet, 322. szám, 194. o.; 6. könyv, 30. fejezet, 327. szám, 196. o.; Sunan Nasa’i 1. kötet, 223–224. fejezet, 355–361. szám, 281–284. o.; 1. kötet, 226. fejezet, 364–368. szám, 285–286. o.

Imádkozz, vagy hagyd, hogy leégjen a házad

Mohamed azt mondta, hogy az imavezetőnek el kell rendelnie azoknak a házainak felégetését, akik [indok nélkül] elmulasztották az imát. Sahih Muslim, 1. kötet, 4. könyv, 234. fejezet, 1369. szám, 315. oldal. A későbbi Nasa’i-gyűjteményben (1. kötet, 516. fejezet, 851. szám, 514. oldal) az áll, hogy Mohamed fontolóra vette, hogy erre vonatkozó parancsot adjon ki.

Nincs biztosíték az üdvösségre

„Ő (Aisha) így szólt: Azután soha nem láttam őt (a Szent Prófétát), hogy ne imádkozva keresett volna menedéket a sír kínjaitól.” Sahih Muslim, 1. kötet, 4. könyv, 218. fejezet, 1214. szám, 290. oldal

A Sahih Muslim 4. kötet, 40. könyv, 1216. fejezet, 7079. szám, 1534. oldal két angyalról szól, akiket egy személy cselekedeteinek rögzítésére jelöltek ki. A muszlimok úgy hiszik, hogy az egyik angyal a jó cselekedeteket, a másik pedig a rosszakat jegyzi fel.

A Sahih Muslim 2. kötet, 5. könyv, 371. fejezet, 2205. szám, 484. oldal így szól: „Nincs olyan nap, amikor (Isten) szolgái reggel felkelnének, és ne látogatná meg őket két angyal. Az egyik így szól: Ó, Allah, adj többet annak, aki (Allahért) adakozik, a másik pedig így szól: Ó, Allah, pusztítsd el azt, aki visszatartja.”

Mohamed indulatai

Mohamed heves természete miatt átkozta az embereket. A Sahih Muslim 4. kötet, 30. könyv, 1075. fejezet, 6297. szám, 1373. oldal így szól: „Allah Küldötte (békesség legyen vele) elmosolyodott, majd így szólt: Umm Sulaim, nem tudod, hogy ezt a megállapodást kötöttem az Urammal? És az Úrral kötött megállapodásom az, hogy így szóltam Hozzá: Én ember vagyok, és örülök, ahogyan az ember is elszomorodik, és elvesztem a türelmemet, ahogyan az ember is elveszíti a türelmét; ezért ha az én ummámból bárki, akit megátkozok, és aki ezt semmilyen módon nem érdemli meg, az legyen, ó Uram, a megtisztulás forrása, és tisztítsa meg őt, és közelítse hozzá (Allahhoz) a Feltámadás Napján.”

Mohamed megátkozta Mu’awiyát, a leendő kalifát is, mert az nem hagyta abba az evést, és nem jött el, amikor Mohamed hívatta. Sahih Muslim 4. kötet, 30. könyv, 1075. fejezet, 6298. szám, 1373. oldal.

Isten 99 neve

A 99 név, amellyel a muszlimok Istent illetik, a Sahih Muslim 4. kötet, 33. könyv, 1117. fejezet, 6475–6478. szám, 1409–1410. oldalon szerepel. Egy lábjegyzet sorolja fel ezeket a neveket, amelyek többségével a keresztények is egyetértenének: Teremtő, Kezdeményező, Jótékony, Adományozó, Megbocsátó, Nagy Megbocsátó, Szerető, Megőrző, Védelmező, Fenntartó, az Élő stb. Néhány, mint például a Kényszerítő, a Megpróbáló, a Felemelő, a Tisztelő, a Tetsző, a Teremtő, a Késleltető meglehetősen szokatlan. Ezen 99 név közül hiányoznak a Bibliában szereplő néhány istennév: Atya, a mi Gyógyítónk, a mi Sziklánk, a mi Erődünk.

Ezzel szemben a Sahih Muslim 4. kötet, 37. könyv, 1161. fejezet, 6731–6732. szám, 1468. oldal szerint „rendkívül bosszantó”, ha gyermeket tulajdonítanak Allahnak. A legtöbb muszlim nem tudja, hogy a Holt-tengeri tekercsekben már Krisztus ideje előttről származó Ószövetségi szövegeket találtak, amelyek Istent Atyaként említik. A „5:46 ” szúra szerint Jézus „megerősítette” a korábban kijelentett Tórát.

Jézus az Ige

„…hogy Mohamed az Ő [Allah] szolgája és hírnöke, hogy Krisztus az Ő [Allah] szolgája és szolgálóleányának fia, és ő (Krisztus) az Ő Igéje, amelyet Máriának közölt, és az Ő Lelke…”

„Jézust »szónak« nevezték, amelyet Allah közölt Máriával, jelezve azt a tényt, hogy őt Allah parancsára hozták létre, apa szokásos közreműködése nélkül (Baidawi [egy híres muszlim kommentátor]). Ha az egész világegyetemet Allah egyetlen szavával lehetett teremteni, és Ádámot is apa és anya közreműködése nélkül lehetett teremteni, akkor teljesen elképzelhető, hogy Allah parancsa könnyedén teremtsen egy embert apa közreműködése nélkül.”

(Sahih Muslim 1. kötet, 67. lábjegyzet, 21–22. o.)

(Sahih Muslim 1. kötet, lábjegyzet, 127. o.) azt is mondja, hogy Jézust a mennyben „Az Ő szavának” nevezik. A lábjegyzet szerint ez „Isten parancsát” jelenti (azaz közvetlenül Istentől teremtett, és nem logosz, illetve nem testbe átvitt).

Csak a hívők jutnak be a Paradicsomba

„…Bizony, senki sem jut be a Paradicsomba, csak a hívők.” (Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 49. fejezet, 209. szám, 65. o.)

Bukhari, 5. kötet, 59. könyv, 37. fejezet, 515. szám, 364. oldal: „Abu Huraira beszámolója: … A Próféta így szólt: »Ó, te ilyen-olyan! Állj fel, és hirdesd ki, hogy senki más, csak a hívő léphet be a Paradicsomba…«”

Elküldhet-e az iszlám valakit a pokolba?

A Sahih Muslim 1. kötet, 1. könyv, 71. fejezet, 284. szám, 91. oldal szerint azok a keresztények és zsidók, akik hallanak Mohamedről, de nem válnak muszlimmá, a pokolba kerülnek

„…Ekkor a zsidókat hívják majd, és így szólnak hozzájuk: Mit imádtatok? Ők így felelnek: Imádtuk Uzairt [Ezékielt], Allah fiát. Erre így szólnak hozzájuk: Hazudtok; Allahnak soha nem volt sem felesége, sem fia. Mit akartok most? Azt mondják majd: Szomjasak vagyunk, ó, Urunk! Oltsd csillapítsd szomjunkat! Egy bizonyos irányba terelik őket, és megkérdezik tőlük: Miért nem mentek oda inni? Aztán a Tűz felé lökik őket (és nagy megdöbbenésükre rájönnek, hogy) az csupán egy káprázat volt (és a tomboló lángok) egymást emésztik, és ők a Tűzbe zuhannak. Ekkor a keresztényeket hívják, és így szólnak hozzájuk: „Mit imádtatok?” Ők így felelnek: „Jézust, Allah fiát imádtuk.” Erre így szólnak hozzájuk: „Hazudtok; Allah nem vett magának sem feleséget, sem fiút.” Majd így kérdezik tőlük: „Mit akartok?” Ők így felelnek: „Szomjasak vagyunk, ó, Urunk! Oltsátok szomjunkat!” Őket egy bizonyos irányba terelnék, és megkérdeznék tőlük: „Miért nem mentek oda vízért?” De őket a Pokol felé taszítanák és összegyűjtenék, amely számukra olyan lenne, mint egy délibáb, és a lángok egymást emésztenék fel. A Tűzbe zuhannának, mígnem senki sem maradna, csak az, aki Allahot imádta, legyen az jámbor vagy bűnös….” (Ekkor Allah megtévesztő alakban jelenik meg mind a hűséges, mind a képmutató muszlimok előtt, hogy leleplezze a képmutatókat. Ezután Allah valódi alakjában [bármi is legyen az] jelenik meg előttük. Sahih Muslim 1. kötet, 1. könyv, 81. fejezet, 352. szám, 117. oldal.

Az öngyilkosságot elkövető muszlimok a pokolba kerülnek

„…Aki valamivel megölte magát, azt a Feltámadás Napján éppen azzal a dologgal fogják kínozni….” Sahih Muslim 1. kötet, 1. könyv, 48. fejezet, 199., 201., 202. szám, 62. oldal.

A Bukhari 5. kötet, 59. könyv, 37. fejezet, 515. szám, 364. oldal, valamint az 5. kötet, 59. könyv, 37. fejezet, 518. szám, 367. oldal egy olyan muszlim harcosról szól, aki súlyosan megsebesült, ezért kivett néhány nyílvesszőt a tegezéből, megölte magát, és a pokolba került.

„…Amikor a csata hevében voltunk, az az ember kétségbeesetten harcolt és megsebesült. Azt mondták: Allah Küldötte, az a személy, akit eleinte a Tűz (pokol) lakójának neveztél, kétségbeesetten harcolt és meghalt. Erre Allah Küldötte (békesség legyen vele) így szólt: Ő a Tűzre (a pokolra) volt ítélve. Néhányan már-már kételkedni kezdtek (a sorsát illetően), amikor kiderült, hogy nem halt meg, hanem halálos sebet kapott. Amikor beesteledett, nem bírta elviselni a seb (fájdalmát), és véget vetett az életének.” Sahih Muslim 1. kötet, 1. könyv, 48. fejezet, 205. szám, 63. oldal

Másrészt a Sahih Muslim 1. kötet, 1. könyv, 50. fejezet, 211. szám, 66. oldal arról számol be, hogy egy muszlim férfi érkezett Medinába, megbetegedett, és felvágta az ujjainak ízületeit. A vér ömlött, amíg meg nem halt. Ezután Tufail, 'Amr fia, álmában látta őt, és Allah megbocsátott neki, és a kezeit bekötözték.

Mohamed nem vette a fáradságot, hogy imádkozzon egy olyan személyért, aki öngyilkos lett. Sahih Muslim, 2. kötet, 4. könyv, 354. fejezet, 2133. szám, 464. oldal

Milyen a pokol?

„Nu’man ibn Bashir beszédet tartott, és így szólt: Hallottam, ahogy Allah Küldötte (béke legyen vele) ezt mondta: A Feltámadás Napján a pokol lakóinak legkisebb szenvedése annak az embernek a sorsa lesz, akinek a talpai alá két parazsat helyeznek, és az agya ettől felforr.” (Sahih Muslim, 1. kötet, 1. könyv, 88. fejezet, 414. szám, 139. oldal)

A muszlim predesztinációs fatalizmus

„…Allah Küldötte (béke legyen vele) egy éjszaka meglátogatta őt (Alit) és Fatimát (a Szent Próféta leányát), és így szólt: Nem végzitek el a (Tahajjud) imát? Én (Ali) így feleltem: Allah Küldötte, bizony lelkünk Allah kezében van, és amikor Ő fel akar ébreszteni minket, akkor felébreszt. Allah Küldötte (béke legyen vele) visszament, amikor ezt mondtam neki. Visszatérve a combjára csapkodta a kezét, és hallottam, ahogy ezt mondja: „Bizony, az ember sok dologgal vitatkozik.” Sahih Muslim 1. kötet, 4. könyv, 270. fejezet, 1701. szám, 375. oldal. (Mohamed nem helyeselte ezt, de láthatóan nem volt más mondanivalója.)

Emellett Allah előre elrendelte a nemi bűnt a Bukhari 8. kötet, 77. könyv, 8. fejezet, 609. szám, 397–398. oldal.

A tollak kiszáradtak, és a sorsok működésbe léptek. Sahih Muslim, 4. kötet, 31. könyv, 1002. fejezet, 6402. szám, 2892. lábjegyzet, 1394. oldal.

Muslim: Vegyes

* Kivájhatod valakinek a szemét, ha az a te engedélyed nélkül pillantást vet a házadba. Sahih Muslim 3. kötet, 23. könyv, 899. fejezet, 5370–5371. szám, 1180. oldal

* A képmutató belei kiömlenek a pokolban. Sahih Muslim 4. kötet, 40. könyv, 1224. fejezet, 7122. szám, 1539. oldal

* Az ördög belép, amikor ásítasz. Sahih Muslim 4. kötet, 40. könyv, 1226. fejezet, 7130. szám, 1540. oldal

* Ne menj a mecsetbe fokhagyma, hagyma stb. fogyasztása után, mert az angyalokat ugyanazok a dolgok károsítják, mint az embereket. Sahih Muslim 1. kötet, 4. könyv, 211. fejezet, 1147. szám, 280. oldal

* A végidő csodái, amikor a föld hosszú ezüstdarabokat okád ki. Sahih Muslim, 2. kötet, 5. könyv, 371. fejezet, 2210. szám, 485. oldal

* A hold kettészakadása a próféta életében. Sahih Muslim 4. kötet, 37. könyv, 1170–1162. fejezet, 6721., 6724–6730. szám, 1467–1468. o.Ez szerepel még a Bukhari 4. kötet, 26. fejezetben és a 26. fejezet 830. szám alatt, 533. oldalon; a Bukhari 4. kötet, 56. könyv, 26. fejezet, 831. szám alatt, 533. oldalon; valamint a 4. kötet, 56. könyv, 26. fejezet, 832. szám alatt, 534. oldalon.

* Mindenkit megérintett a Sátán, kivéve Jézust. Sahih Muslim, 4. kötet, 31. könyv, 1107. fejezet, 6429. szám, 1399. oldal

A hadíszok megőrzött megbízhatósága

A Sahih Muslim a hadíszok többségét a „… beszámolt/mondta” vagy hasonló kifejezéssel kezdi. Sokszor nagyon hasonló mondások ismétlődnek egymás után, csupán kissé eltérő megfogalmazással, különböző emberek beszámolója alapján. Érdekes, hogy a Sahih Muslim 4. kötet, 28. könyv, 977. fejezet, 5777. szám, 1250. oldal szerint Mohamed utolsó társa 100 Hegira-ban halt meg. Ez körülbelül 720-ra tehető. Imám Muslim, a hadíszok gyűjtője viszont 875-ben halt meg, vagyis 150 évvel később. Egyes esetekben azok közül, akik bizonyos mondásokat közvetítettek, néhányan már csak néhány évvel Mohamed halála után haltak meg. Így sok esetben olyan mondásokkal találkozunk, amelyek forrása kifogástalan – például Mohamed egyik felesége –, de ezt követően 150-től akár 250 évig nincs átadási lánc. Lehet, hogy Imam Muslim ismerte ezek közül néhány mondás „átadási láncát”, de nem árulta el, mi volt az. Ezért amikor azt olvassuk, hogy Abu Hureira vagy Aisha mondott valamit, amit idéztek, ne tévesszen meg az a feltételezés, hogy Imam Muslim ezt közvetlenül hallotta.

Következtetés: Mivel a Sahih Muslim összeállítója, Imam Muslim 875-ben halt meg (Bukhari pedig 870-ben), a muszlimoknak körülbelül 125–250 „hitbeli évük” van arra, hogy a hadíszokat pontosan gyűjtötték össze.

Ez ellentétben áll az Újszövetség kéziratai megbízhatóságával. Jézus Kr. u. 33-ban halt meg, az Újszövetséget pedig Kr. u. 50 és 90 között írták, így az evangéliumírók emlékeire 17–40 „hitév” támaszkodik. Ezen felül az Újszövetség legkorábbi fennmaradt kéziratai Kr. u. 100-tól körülbelül 175-ig nyúlnak vissza, így nagyjából 35–125 „hitév” áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy megbízhatóan megőriztük, amit írtak.

Következtetés: Most, hogy tudjuk, hogy a hadíszok összeállítója, Imam Muslim, Kr. u. 875-ben, 261 A.H.-ban halt meg (Bukhari Kr. u. 870-ben, 256 A.H.-ban), a muszlimok hitüket olyan hadíszokra alapozták, amelyekről úgy vélik, hogy azokat 125–150 év alatt helyesen és pontosan állították össze. Ezzel szemben a keresztények hitüket az Újszövetség könyveire alapozzák, amelyeket Kr. u. 50–90 között írtak, vagyis 17–60 évvel Krisztus halála után, amelyre Kr. u. 33-ban került sor. Ezen felül az Újszövetség legrégebbi fennmaradt papiruszok Kr. u. 100–175 között keletkeztek. Vagyis 77–142 évig őrződött meg a hit szóban, mielőtt később leírták volna.

Más szavakkal: Krisztus halála és az Újszövetség legrégebbi fennmaradt szövegének keletkezése között 77–142 év telt el, amely idő alatt hitünket szóban adták át Jézus apostolai és követőik. Ez a év jóval rövidebb, mint az az időtartam, amelyre a muszlimok a szunnára alapozzák hitüket.

Az igazság üzenete

Lehet, hogy nem hiszed, hogy a cikkben szereplő idézetek közül sok valóban az igaz Istentől származó tanítás; én sem hiszem. Mégis igazán elképesztő, hogy több mint egymilliárd ember több mint 1000 éve a Sahih Muslimot tekinti vallásuk és törvényük egyik legfőbb tekintélyének.

Arra kérem Önöket, ne hagyják abba az igaz Isten keresését, de ne korlátozzák a keresésüket arra, amit az emberek mondtak.

Ne adjátok fel az igaz Isten tanításának keresését; inkább terjesszétek ki a kereséseteket azon túlra, amit az emberek szerint el kell hinned. Tudjátok, azt is mondom, hogy az iszlám néhány dolgot helyesen állít. Helyesen állítja, hogy Jézus Isten prófétája volt. Ha azonban a hadíszok és a muszlim hagyományok nem bizonyultak megfelelő lelki fénynek, miért ne vetnétek egy pillantást Jézus szavaira?


Hivatkozások

A Sahih Muslim online részleges fordítása: http://cwis.usc.edu/dept/MSA/fundamentals/hadithsunnah/muslim/

A Szent Korán: angol nyelvű fordítás a jelentésről és kommentár. Fordította: 'Abdullah Yusuf 'Ali. Átdolgozta és szerkesztette: az Iszlám Kutatások, IFTA, Hívás és Útmutatás Elnöksége. Fahd király Szent Korán Nyomdai Komplexuma. (dátum nélkül)

Sahih Muslim, szerző: Imam Muslim. Angolra fordította: 'Abdul Hamid Siddiqi. Nemzetközi Iszlám Kiadó. (dátum nélkül)

A NIV tanulmányi Biblia: Új Nemzetközi Kiadás. Zondervan Biblia Kiadók. 1985.

További információkért látogasson el a www.MuslimHope.com weboldalra.