2013. áprilisi változat
Kevesen ismerik a drúzokat, ezt a titokzatos, 1000 éves libanoni vallást. Drúzoknak, duruzoknak, durozoknak és tawhid hitnek is nevezik őket; ma körülbelül 750 000–800 000 drúz él, elsősorban Szíriában, Libanonban és Izraelben. A drúzok magukat muwahhidunoknak (unitaristáknak) nevezik. Bár hisznek abban, hogy Mohamed Istentől származott, nem tekinthetők muszlimoknak, éppúgy, ahogy nem tekinthetők zsidóknak vagy keresztényeknek sem. Ahhoz, hogy megértsük eredetüket, vissza kell mennünk az időben az egyiptomi fatimida kalifák korába.
A fatimida kalifák dinasztiája
Az első néhány kalifa (az úgynevezett Umajjád-dinasztia) után a korrupt Abbászidák gyakorlatilag bebizonyították a muszlim világnak, hogy a hatalom megrontja az embert. Egyesek talán úgy gondolják, hogy a kalifátust végül is Mohamed leszármazottainak kellett volna megkapniuk. Az Abbászidákat a Fatimidák követték, akik Észak-Afrikából uralkodtak, majd később Egyiptomban telepedtek le. Nevüket onnan kapták, hogy uralkodóik Fatima leszármazottai voltak, aki Mohamed és első felesége, Khadija lánya volt. Bár Abd al-Rahman 100, ruhákkal megrakott tevét és 10 000 dinárt ajánlott fel azért, hogy feleségül vehesse Fatimát, és Uthman is ugyanazt ajánlotta, Mohamed mégis egy szegény férfihoz, Ali bin Abi/Abu Talibhoz adta feleségül. A jámbor síita muszlimok számos legendát hittek Fatimáról. Ezek szerint, amikor Khadidža terhes volt, a Kurajsok nem voltak hajlandók segíteni, ezért négy nő szállt le a mennyből, hogy segítsen: Sára, Ábrahám felesége, Asija, Mária és Safira, aki állítólag Mózes felesége volt. Fatima állítólag soha nem menstruált, a bal combján keresztül szülte meg gyermekét, míg Mária a jobb combján keresztül szülte meg Jézust. Fatima a mennyek hurijává vált. A mennyben minden muszlim annyi hurit vehet feleségül, amennyit csak kíván, kivéve Alit, akinek nem lesz más felesége, csak Fatima. Egyesek hasonlóságot látnak Fatima tisztelete és a római katolikusok Szűz Mária-tisztelete között. Fatimát a 12 imámot követő síiták „apja anyjának” nevezték (Encyclopedia of Islam, 2. kötet, 845–846. o.), talán arra utalva, hogy a tizenkettedik imámot Mohamednek fogják nevezni.
A feltámadáskor Fatima lesz az első, aki Mohamed után belép a Paradicsomba. Ezt a szunnita hadísz is megerősíti (Bukhari, 4. kötet, 56. könyv, 24. fejezet, 819–820. sz., 527. o.). Gábriel elvezeti a tevéjét Allah trónjához. Ott Fatima leszáll, és arra kéri Allahot, hogy igazságot szolgáltasson azoknak, akik felelősek fiai, Hasan és Husayn/Husain haláláért. Fatima minden követőjét bejuttatja a Paradicsomba, és ahogy a katolikusok Máriához imádkoznak, úgy néhány iszmá’ilita is imádkozik Fatimához.
Mellékesen megjegyezzük, hogy a katolikus vallásban is létezik egy „Fatima Szűzanyja” nevű jelenés, de ennek semmi köze a fentiekhez.
Íme az összes fatimida kalifa
1. Al-Mahdi 'Obaidallah/’Ubaydullah kalifa, 297 A.H./909 A.D. – 322 A.H./ 3/4/933/934. Második kísérletre, 919–920 A.D.-ben hódította meg az abbaszida Egyiptomot. Azt állította magáról, hogy ő a Mahdi.
2. Al-Ka’im biamr Allah (Abu’l-Kasim), meghalt 334 A.H., 945. május 18.
3. Mansur (Abu Tahir Isma’il), meghalt 952. március 19-én.
4. Mu’izz lidin Allah (Abu Tamim Ma’ad), 952–976. Uralkodásának kezdetén 22 éves volt
5. al-’Aziz kalifa, 976–996, meghódította Szíriát
6. Al-Hakim bi’amr Illahi, 996–1021-ben
7. al-Zahir, kalifa 1021–1036 között
8. al-Mustansir, 1036–1094, gyenge uralkodás.
9. al-Musta’li, kalifa 1094–1101 között
10. al-Amr, 1101–1130 között
11. al-Hafiz, 1130–1140-ben
12. al-Zafr, 1149–1154
13. al-Fa’iz, 1154–1160-ig uralkodott.
14. Al-’Adid, az utolsó fatimida kalifa, 1160–1171, akit Szaladin és az abbaszida hadsereg megfosztott trónjától.
Al-Hakim
Al-Hakim bin-Amr Allah 985-ben született, és 11 éves korában (996-ban) lett a hatodik fatimida kalifa. Al-Hakim hírhedt volt kegyetlenségéről, zsarnokságáról és rejtélyes eltűnéséről, amelyhez 1021. februárjában, egyedül sétálva került sor. A keresztények és a zsidók fő üldözője volt, noha édesanyja oroszországi keresztény volt. Sokan őrült iszmá’ilita síitának tartják. Másrészt viszont vannak, akik felnéznek rá.
Valaki egyszer azt mondta, hogy minden rossz dolognak van jó magyarázata. A The Encyclopedia of Religious Knowledge (A vallási tudás enciklopédiája) 277–278. oldalán olvasható, hogy úgy hitték: „Cselekedetei, bár időnként kegyetlennek tűnhettek, meghaladták a felfogóképességet, és kreatív szimbolikájukat csak Hamza ismerte, mint imám.”
A híres matematikus, Alhazen (meghalt 1038-ban) azt állította, hogy képes lenne feltalálni egy gépet a Nílus áradásainak szabályozására. Hakim (meghalt 1021-ben) meghívta őt Egyiptomba, hogy ezt megvalósítsa. Amikor Alhazen megérkezett, és látta, hogy ez lehetetlen, őrültnek tettette magát, egészen Hakim haláláig.
Hakim üldözésének időrendje
1003 Lebontott egy templomot, és a helyére felépítette a Rashid nevű mecsetet
1004 Kötelezte a keresztényeket és a zsidókat, hogy fekete övet és turbánt viseljenek
1005 al-Hakim síita volt, átkokat mondott ki az első kalifákra és a próféta társaira, és elrendelte, hogy ezeket a mecsetekre véssék fel.
1007. Visszavonta a mecsetekre való feliratozás elrendelését. Először megtiltotta, majd enyhítette a borra, a bordélyházakra, a rabszolgaként dolgozó énekeslányokra, a hangszerekre, az énekesekre és a zenészekre vonatkozó törvényeket.
Megtiltotta a nőknek, hogy kimenjenek az utcára. Al-Hakim megtiltotta a cipészeknek, hogy cipőt készítsenek nőknek. (Amúgy sem lenne szükségük arra, hogy kimenjenek az utcára.)
Egy bizonyos ponton al-Hakim arra buzdította támogatóit, hogy imádják őt látható Istenként. A drúz hit nevét az egyik ilyen támogatóról, Ismail al-Daraziról / ad- -Daraziról kapta. A későbbi drúz teológia szerint Istennek tíz inkarnációja volt, és al-Hakim volt az utolsó, a The Encyclopedia of Missions 1. kötet 341. oldalának (Funk and Wagnalls, 1891) megfelelően.
Tiltott egy bizonyos zöldséget, mert úgy vélte, hogy Abu Bakr, A’isha és Mu’awiya kedvelik azt.
Megtiltotta a kagylók és a pikkely nélküli halak fogyasztását. Betiltotta a sakkozást (ahogyan azt a Sahih Muslim tanítja), és elrendelte, hogy minden kutyát megöljenek.
Al-Hakim porig égette Kairó teljes zsidónegyedét.
Leégette al-Fustat városát, miután a lakosság terjesztett egy nyilatkozatot, miszerint elhagyta az iszlámot azzal, hogy kijelentette, hogy ő isteni lény. Állítólag al-Hakim azzal szórakoztatta magát, hogy nézte, ahogy a város lángokban áll.
1007-ben betiltotta a virágvasárnapi felvonulást Jeruzsálemben
1008. Elkobozta az egyiptomi templomok és kolostorok vagyonát
1009-ben kényszerítette a keresztényeket és a zsidókat, hogy keresztet és csengőt viseljenek. Elpusztított két templomot Kairóban, egyet Damaszkuszban, és meggyalázta a temetőiket. Kínzással kínozta a keresztény tisztviselőket.
1009/1010 Elpusztította a Szent Sír-templomot Jeruzsálemben (a későbbi keresztesek ezt nem felejtették el). Betiltotta a Vízkereszt ünneplését Kairóban, és keresztény kolostorokat rombolt le.
1010-ben megtiltotta a keresztényeknek, hogy bort használjanak az Úr vacsoráján.
1011–1012 Al-Hakim elhaladt egy hentesüzlet előtt, megragadott egy húsvágó bárdot, és megölte az egyik segédet.
1011–1012: Betiltotta a keresztek nyilvános viselését.
1012–1013 A keresztények nem lovagolhatnak. Templomokat és kolostorokat rombolt le, csupán a Sínai-hegyi kolostort kímélte meg.
1012–1013 Kényszerítette alattvalóit, hogy hajoljanak meg előtte, és „Urunknak” szólítsák.
1013 Néhány keresztény, akik állítólag áttértek az iszlámra, továbbra is az Úr vacsoráját ünnepelték otthonukban. Ő tudomást szerzett erről, de engedélyezte. Rendeleteket hozott a keresztények javára, és újjáépített egy kolostort, valamint számos templomot és azok birtokait helyreállított. Megengedte, hogy néhány, az iszlámra áttért keresztény visszatérjen a kereszténységhez.
Al-Hakim egyes muszlim imákat is megtiltott. Megtiltotta a nőknek, hogy temetéseken sírjanak, mivel Mohamed is megparancsolta nekik, hogy ne sírjanak.
1021-ben al-Hakim egy éjszaka, 1021 februárjában sétálni ment egy dombra, és nyomtalanul eltűnt. Hamza azt mondta, hogy visszatér majd. (Ez hasonló a 12. imám újbóli megjelenésébe vetett hithez.)
A Perennial Dictionary of World Religions (A világvallások örök szótára) 230. oldalán az áll, hogy al-Hakim vágya, hogy Istent imádják, kulcsfontosságú tényező volt a fatimida-dinasztia gyengülésében.
Hamza, al-Muqtana és a drúz szentírások
Azóta a drúzok al-Hakimot látható Istenként imádják. Al-Hakim vezírje, Hamza bin 'Ali ibn Ahmad, egy perzsa misztikus, hozzájárult ahhoz, hogy al-Hakimot az első kozmikus elvet megteremtő legfőbb Lényként imádják. A drúz gondolkodásmódban Hamza Isten teremtményei közül az első. A drúz naptár 1016/1017-ben (A.H. 408) kezdődik, amikor Hamza a kairói mecsetben nyilvánosan kijelentette, hogy al-Hakim a látható Isten.
A drúz szentírást, a Rasahl/Rasa’il al-Hikma-t („A bölcsesség levelei”) elsősorban al-Muqtana (a kozmikus immanencia) írta le. Tartalmazza továbbá al-Hakim, Hamza és mások leveleit is.
Al-Muqtana eltűnése óta a drúzok nem számítanak „misszionárius vallásnak”.
A drúz katekizmus 44. kérdése szerint az alavíták azért szakadtak el a drúzoktól, mert nem al-Hakimot imádták, hanem 'Alit.
Hamza: A drúz hit hét pillére
1. (Az igazság a szavakban) Mondd az igazat a többi drúznak. Azonban a hitetleneknek hazudni önmagad vagy a közösség védelme érdekében megengedett. Úgy vélik, hogy rendben van, ha a muszlimok előtt muszlimnak, a keresztények előtt pedig kereszténynek tűnnek, és hamis dolgokat mondanak a hitükről.
2. (Éberség) Védjétek meg egymást (akár erőszakkal is), és segítsétek, támogassátok egymást
3. Teljes lemondás minden korábbi vallásról, beleértve a nem drúz iszlámot is.
4. Teljesen el kell határolódni a hitetlenektől.
5. Ismerjétek el al-Hakimot az egyetlen látható Istenként. (Ez magában foglalja Isten korábbi megnyilvánulásainak elismerését is.)
6. Teljes beletörődés, megelégedés azzal, amit Isten tesz
7. Teljes engedelmesség, alávetés Isten vagy képviselői parancsainak, al-Hakim visszatéréséig.
Egyéb drúz hiedelmek
Al-Hakim a drúz hit középpontja. Őt al-wahdának, az isteni egység megnyilvánulásának nevezik. Néhány iszmá’ilitahoz hasonlóan a drúzok is úgy vélik, hogy Istennek számos (talán 70) inkarnációja volt. Az Igaz Jézus a Kozmikus Intelligencia inkarnációja volt, de Mohamed nem. Al-Hakim volt Isten utolsó inkarnációja.
Kozmikus szerepek: Az iszmá’ilitákhoz hasonlóan ők is öt kozmikus elvben (hudud) hisznek. A drúzok szerint öt ember vállalta magára ezeket a szerepeket.
Az 'Akl (az igazi Ádám / kozmikus intelligencia) szerepét Hamza ibn Ali vállalta magára
A Nafs al-Kulliyya (univerzális lélek / kozmikus én) szerepét Isma’il ibn Muhammad al-Tamimi vállalta magára.
A Kalima (a szó / kozmikus kijelentések) szerepét Muhammad ibn Wahb al-Qurashi vállalta magára
A Sabiq (jobb szárny / előd / kozmikus precedens) szerepét Salam ibn 'Abd al-Wahhab töltötte be
Tali (bal szárny / követő / kozmikus közelség) szerepét Baha’ al-Din al-Muqtana vállalta magára.
Ezek mellett voltak még a daisok (misszionáriusok), a ma’dhunok (prédikátorok), a mukasirok (meggyőzők) és a többi igaz hívő.
Volt továbbá öt hamis kozmikus elv is, amelyeket al-Hakim hozott létre az univerzum gonosz oldalára. Al-Hakim azonban az utolsó napokban el fogja hagyni ezeket.
Muszlim ünnepek: A legtöbb muszlim ünnepet megünneplik, de nem tartják be a ramadánt, és nem mennek el a hajj zarándoklatra Mekkába.
Az anyagi világ az Isteni Intelligencia „tükre” vagy kisugárzása.
Az összes korábbi vallás nem téves, csupán az igaz vallás „típusai”, és allegorikusan kell értelmezni őket. Mind az evangélium, mind a Korán Isten ihletéséből származik, de ma már nem követik őket. Drúzok
Házasság: Ők is úgy vélik, hogy a házasságban a férjnek és a feleségnek egyenlőnek kell lennie.
A Khidr/Khider (Zöld). A szufikhoz hasonlóan ők is nagy hangsúlyt fektetnek al-Khidrre. Van egy állítólagos Khidr-szentélyük. Al-Khidr-ről a Bukhari 1. kötet, 3. könyv, 44. fejezet, 124. szám, 90–93. oldalon esik szó, mint valakiről, akit Mózes meglátogatott, és aki olyan dolgokat tudott Istenről, amiket Mózes nem. Egy drúz elmondta nekem, hogy ők úgy hiszik, ő Keresztelő János (Nafs al-Kulliyya, az Egyetemes Lélek).
Jézus és a Szentlélek egy és ugyanaz a személy, a
http://ismaili.net/~heritage/mirrors/7_other_drouz/drouz.html. Ugyanez a forrás azt is említi, hogy a drúzok Izrael elveszett törzseinek leszármazottai. Azt is írja, hogy a drúzok Szókratészt, Platót és Arisztotelészt is prófétáknak tekintik.
Reinkarnáció: Úgy vélik, hogy az emberek addig reinkarnálódnak, amíg el nem érik a tökéletességet, és fel nem emelkednek a csillagok közé. Ez bizonyos hasonlóságot mutat az alavita tanítással. A hinduizmustól eltérően a drúzok úgy vélik, hogy a férfiak csak férfiakként, a nők pedig csak nőkként reinkarnálódnak.
Úgy vélik, hogy Kínában is létezik egy titkos drúz közösség.
A végidő: Amikor a drúzok üldözése csúcspontjára ér, al-Hakim visszatér Hamzával és al-Muqtanával együtt, akik 1033-ban tűntek el. Al-Hakim meghódítja a világot, és a ma állítólag Kínában élő titkos drúz közösség újra egyesül a szíriaiakkal. Meghódítják Mekát, majd Jeruzsálemet, és az egész világ elfogadja a drúz hitet.
Gyakorlatok: Úgy vélik, hogy mind a férfiaknak, mind a nőknek részt kell venniük a napi imákban. (A szunnita iszlám hadíszai szerint a nőknek tartózkodniuk kell az imádkozástól, amikor menstruálnak.) A drúzok tartózkodnak a kábítószerektől, a dohánytól és a bortól. Úgy vélik, hogy a lopás és a bosszú helytelen.
Álcázás: A muszlim világ Ghulat szektáihoz hasonlóan úgy vélik, hogy biztonsági okokból szükség esetén hazudhatnak arról, hogy drúzok. Ezen felül megengedett számukra, hogy külsőleg alkalmazkodjanak az uralkodó valláshoz, miközben titokban a sajátjukat gyakorolják. Így a más országokban élő drúzok szíriai kereszténynek vagy szunnita muszlimnak nevezhetik magukat.
A vallási szertartások csütörtök esténként, a pihenőnapjuk kezdetén zajlanak (The Perennial Dictionary of World Religions, 230. o., Encyclopaedia Britannica, 684. o.).
Beavatottak/nem beavatottak: A 15. század óta a drúzoknak, az alavítákhoz hasonlóan, van egy belső, beavatottakból álló csoportjuk (az „Uqqal”/„Aql”, ami értelmet/bölcseket jelent), valamint a többi hívő többsége (a „Juhhal”/„Jahil”, ami tudatlanokat jelent). A „Jahil”-ok gondoskodnak a beavatottak anyagi szükségleteiről. Az Encyclopaedia Britannica becslése szerint a beavatottak aránya körülbelül 15%.
A beavatott férfiak általában fekete köntöst viselnek fehér öv alatt. Fejfedőként vörös fez-t hordanak, amelyet fehér szalag keretez.
A nőknek fátylat kell viselniük, általában feketét, piros papucsokkal. Valójában sok drúz nő még nem drúz nők jelenlétében sem veszi le a fátylát. A poligámia nem megengedett, és a nők éppúgy kezdeményezhetnek válást, mint a férfiak. A nők részt vesznek a férfiakkal közös vallási szertartásokon, bár egy félig átlátszó fekete fátyol választja el őket. Régen a nők nem viselhettek selymet, brokátot, aranyat vagy ezüstöt, de manapság általában mégis ezt teszik.
Törvények: Általánosságban a drúzok gyakran a hanafita muszlim jogrendszert követik. A hanafita iskola a legelterjedtebb szunnita iskola.
A régi és az új drúz hit: Az Encyclopedia of Islam (E.J. Brill 1965) 2. kötete 633. oldalán az áll, hogy a drúzok hosszú történelme során a kiterjedt hierarchia nagy része eltűnt, és 'Abd Allah al-Tanukhi (meghalt 885 A.H., 1480 A.D.) idejére egy új, gnosztikus kozmológián és ciklikus szent történelmen alapuló rendszer vált uralkodóvá. Ekkorra alakult ki a drúzok bölcsekre és tudatlanokra való felosztása.
Téves információk: Mivel az emberek alig tudtak valamit a drúzokról, számos hamis állítás látott napvilágot róluk.
Állítólag egy Dreux gróf nevű keresztes lovag leszármazottai voltak.
Állítólag egy borjú szobrát imádták. A Britannica Enciklopédia (1972) 7. kötete, 711. oldalán ez áll: „talán egy borjú szobor, amelynek kapcsolata távoli, és szerepe homályos.” Hozzáteszi azonban, hogy egyes drúzok hevesen tagadják annak létezését.
Állítólag a drúzoknak erkölcstelen ábrázolásaik voltak, hasonlóan a hinduizmus egyes szektáihoz, de ez is téves.
A drúzok későbbi története
Kr. u. 1300. Maliku 'l-Ashraf, Egyiptom mameluk szultánja, legyőzte a drúzokat, és arra kényszerítette őket, hogy – legalábbis látszólag – a szunnita iszlámot kövessék.
1516-ban a drúz Maan-család támogatta a „Kegyetlen” Selim török szultánt a mamelukok elleni harcában.
Fakru’d-din Maan II. alatt, fénykorukban a drúzok a törökök fennhatósága alatt Antiochiát, Palmyrát, Bejrútot, Szidonot, Latakiát és Tripolit irányították. Kétszer is sikertelenül lázadtak fel a törökök ellen.
Számos polgárháború dúlt közöttük; 1711-ben a Shehab drúzok legyőzték a törököket és más drúzokat Ein/Ain Darában.
Libanonban gyakoriak voltak a polgárháborúk. A drúzok 1840-ben Hasbeya-ban és4/30/1845 keresztényeket mészároltak le. A drúzok és a muszlimok összefogtak, és7/9/1860 2 500 maronitát mészároltak le Damaszkuszban. Ezt követően a franciák megszállták Libanont. A drúzok 1930-ban az egyiptomiakkal, 1852-ben a törökökkel harcoltak, 1896-ban pedig vereséget szenvedtek a törököktől. A Turshun-i drúzok 1906-ban megpróbáltak felkelni a törökök ellen.
Az első világháború alatt segítették Lawrence-t és a briteket a törökök ellen. Miután a franciák nem hallgattak igényeikre, a drúzok7/25/1925 lázadtak fel a franciák ellen, végül 1927-ben teljes vereséget szenvedtek. További információkért lásd: The First Encyclopedia of Islam, 2. kötet (E.J. Brill), 1075–1076. o.
Hasonlóságok, mégis mélyreható különbségek
A drúzok abban a tekintetben érdekesek, hogy tisztelik Mohamedet prófétaként, és hiszik, hogy a Koránt Isten küldte, mégis hitük annyira eltér attól, amit a Korán tanít. Úgy vélik, hogy hitük felülírja azt az „igazságot”, amelyet Isten a Koránban adott.
A muszlimokhoz hasonlóan a drúzok is prófétaként tisztelik Jézust, és hiszik, hogy a Bibliát Isten adta, mégis mind a drúzok, mind a muszlimok hite annyira eltér attól, amit a Biblia tanít. Néhány tekintetben a drúzok közelebb állnak a Bibliához, mint a muszlimok; hiszik ugyanis, hogy Jézus Isten egyik megnyilvánulása. Más szempontokból viszont a muszlimok állnak közelebb a Bibliához, például azért, mert nem imádják al-Hakimot, nem hisznek Isten más megnyilvánulásaiban, és nem hisznek a reinkarnációban. Mind a drúzok, mind a muszlimok úgy vélik, hogy alapítóik és szentírásaik felülmúlják a Biblia igazságát. Nyilvánvalóan nem zavarja őket az a tény, hogy „igazságuk” ellentmond az Újszövetség alapvető üzenetének.
Számít-e az igazság?
A drúzok azzal tűnnek ki, hogy háborúk és üldözések ellenére is közel ezer éve ragaszkodnak hagyományaikhoz. Al-Hakim szelleme biztosan nagyon büszke lehet rájuk. Ha úgy gondoljuk, hogy a hűség mindig erény, akkor a drúzok, az iszlám világában az alavíták, a hinduizmus világában a thugék és a khondok, valamint a kereszténység világában Jim Jones Népi Templomában elhunyt emberek mind a legerényesebb emberek.
Nem, a rosszul irányított hűség nem erény. A rosszul irányított hűség valójában hűtlenség és árulás az iránt, akinek hűségesnek kellene lenned.
A drúzokkal kapcsolatos bibliai versek
„Én, az Úr, nem változom.” (Malakiás 3:6a, Bereai Biblia)
„Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” (Zsidók 13:8, Bereai Biblia)
„Attól tartok azonban, hogy ahogy Éva is megtévesztetett a kígyó ravaszságával, úgy ti is eltéríthetitek elméteket a Krisztus iránti egyszerű és tiszta odaadásotoktól. Mert ha valaki jön, és más Jézust hirdet, mint akit mi hirdettünk, vagy ha más szellemet fogadtok el, mint amit kaptatok, vagy más evangéliumot, mint amit elfogadtatok, azt nagyon könnyen eltűritek.” (2 Korinthus 11:3–4, Bereai Biblia)
„Csodálkozom azon, milyen gyorsan elfordultok attól, aki Krisztus kegyelméből elhívott benneteket, és egy másik evangéliumhoz fordultok – ami valójában nem is evangélium. Nyilvánvalóan vannak, akik zavart keltenek köztetek, és megpróbálják eltorzítani Krisztus evangéliumát. De ha mi magunk vagy akár egy mennyei angyal is olyan evangéliumot hirdetne, amely ellentétes azzal, amit nektek hirdettünk, az legyen átok alatt! Ahogy már korábban is mondtuk, úgy mondom most is: ha valaki olyan evangéliumot hirdet nektek, amely ellentétes azzal, amit kaptatok, az legyen átok alatt!” (Galátusok 1:6–9, Bereai Biblia)
Az észak-amerikai drúzoknak van egy angol nyelvű weboldaluk: www.Druze.com.
Hivatkozások
Encyclopaedia Britannica. (1958) 7. kötet.
Encyclopaedia Britannica (1972) 7. kötet, 711. o.
Az Encyclopedia of Islam számos cikket tartalmaz a drúzokról. Az Encyclopedia of Islam-nak azonban több kiadása is létezik, melyeket mind az E.J. Brill kiadó jelentetett meg.
Az első Encyclopedia of Islam
Az Iszlám Enciklopédiájának szerkesztői: B. Lewis, Ch. Pellat és J. Schacht. (1965)
Az Iszlám Enciklopédiája, új kiadás. (1995)
Douglass, J.D. (főszerkesztő): Encyclopedia of Religious Knowledge, 2. kiadás. Baker Book House. 1991.
Crim, Keith, Roger A. Bullard és Larry D. Shinn (szerkesztők): A világvallások örök szótára. Harper & Row. 1981. (830 oldal)
http://ismaili.net/~heritage/mirrors/236_druz/win19b.html
Írta: Steven M. Morrison, PhD.