< Iszlám apologetika (K sorozat – 2. rész)

Iszlám tanítások (Jamal A. Badawi)

9. csomag: Jézus: Allah szeretett hírnöke – 2. rész (16 kazetta)

1. kazetta: A késői unitaristák VII – A Szentháromság, az engesztelés és a véráldozat 1

a) Badawi ismét dicséri egy másik személyt, William Channinget, aki támadja a Szentháromságot

b) Badawi szerint a Szentháromság tanítása a gnosztikus és keleti filozófiából származik.

c) Badawi egyáltalán nem kedveli az Athanasianus-hitvallást.

d) Badawi szerint mindazok a bizonyítékok, amelyeket az emberek Jézus istenítésének alátámasztására hoznak fel, nem meggyőzőek, nagyon gyengék, és a Biblia egészének kontextusában félreértelmezettek, sőt valójában csupán allegorikusak.

e) Az 1 János 5:7-et „kihagyták”, ami azt bizonyítja, hogy a Szentháromság nem igaz. (Ez az érve megismétlődik a 8. sorozat 10a. kazettáján.)

f) A Bibliában nincs alátámasztás a Szentháromság-tanra, csupán Isten abszolút egységét támasztja alá. A Szentháromság nem logikus és nem ésszerű.

a) Ismét furcsa, hogy Badawi támogatja az unitaristák hiedelmeit, amelyek szerint számos vallás vezet Istenhez.

Egyrészt Badawi idézi Channinget és más unitaristákat, valamint az általuk a Szentháromság ellen felhozott bibliai szakaszokat. Másrészt viszont Badawi támadja azokat a bibliai szakaszokat (például János 1:1,14; Filippi 2 stb.), amelyek nem tetszenek neki, valamint azok szerzőit (például Jánost és Pált).

b) A Szentháromság nem származhatott a gnosztikusoktól, mivel a gnoszticizmus a kereszténységből eredő szekta volt. Az is furcsa, hogy Badawi azt állítja, egy keresztény tan keleti vallásokból származik, hiszen több bizonyíték van arra, hogy az iszlám merített a zoroasztrizmusból és más keleti vallásokból, mint arra, hogy a kereszténység tette volna ezt.

c) Lehet, hogy Badawinak egyetlen keresztény hitvallás sem tetszik, nem csak az Athanaszi (Nikaiai) Hitvallás. Sokan talán nem tudják, hogy a Nikaiai Hitvallást nem 325-ben fogalmazták meg először. Ez a régi Jeruzsálemi Hitvallás enyhe módosítása volt, és nagyon hasonlít a korábbi Cezareai Hitvalláshoz is. További információk erről az Apostoli Atyák 7. kötetének 524. oldalán találhatók.

d) Amint az előző sorozatban rámutattunk, Badawi egyrészt azt állítja, hogy az Újszövetségben nincs bizonyíték Krisztus istenségére. Másrészt viszont Badawi ostorozza Pált, valamint a Máté és János evangéliumok íróit azért, mert Krisztus istenségét hirdetik.

e) Az 1 János 5:7 kifejezetten említi a Szentháromságot. Vajon Badawi tényleg úgy gondolja, hogy ennek a versnek a Bibliában a helye lenne? Aligha. Inkább nincs bizonyíték arra, hogy ezt a verset „kihagyták” volna az eredetiből. Inkább ezt a verset utólag illesztették be, amit az a tény is bizonyít, hogy egyetlen olyan Biblia sem létezik, amelyben ez a vers szerepelne, egészen addig, amíg meg nem jelent egy 10. és egy 14. századi kézirat margóján, és a Biblia szövegében csak a 16. században került be.

f) A 8. sorozat 10. kazettájának 8. pontjára adott válaszunkban több mint 100 vers található, amelyek a Szentháromság különböző aspektusait támasztják alá. Korábban már bemutattuk, hogy a Szentháromságra az Ószövetségben már utalások vannak, az Újszövetségben egyértelműen kinyilatkoztatott, a korai keresztények írtak róla, és még a pogányok is tudták, hogy a keresztények Jézust Istenként imádták. Badawinak komoly gondot okoz a víz háromfázisú állapotának magyarázata, és a hallgatók nagyon gyengének és meggyőzőtlennek találják majd az érveit ebben a kérdésben.

2. kazetta: Szentháromság, engesztelés és véráldozat 2 és 3

a) A Korán 5:75-ös szúrájában azt mondja, hogy Jézus nem Isten

b) A 4:171 és 5:76 szúrák szerint nincs Szentháromság

c) Badawi szerint a Szentlélek Gábriel angyal, nem pedig Isten.

d) Badawi szerint az iszlám egyértelműen „tagadja” a Szentháromságot, Jézus engesztelését és véráldozatát.

e) Badawi szerint lehet valaki jó keresztény anélkül, hogy hinne ezekben a dolgokban, vagy más, eltorzított tanításokban, amelyeket egy megbízhatatlan Biblia ad át, hibás evangéliumi feljegyzések alapján.

f) Badawi szerint Jézus soha nem tanította a helyettesítő véráldozat gondolatát, hanem a tíz parancsolat betartását és a jó cselekedetek végzését, Máté 19:16–19 szerint.

a) Valószínűleg ez Badawi valódi oka a Szentháromság elutasítására, mivel a Koránon kívül nem hozott fel semmilyen érdemi ellenvetést.

b) A kérdés nem az, hogy mit mond a Korán, hanem az, hogy

b1) A Korán ellentmond az evangéliumoknak Krisztus istenségét illetően

b2) A Korán szerint az eredeti evangéliumok Istentől származtak

b3) Bebizonyíthatjuk, hogy ami nálunk van, az az eredeti jelentés hű megőrzése.

b4) Ezért a Korán az, ami hamis

c) A Szentlélek Gabrielnek való tekintése tipikus muszlim hit, bár egy kis számú muszlim nem ért egyet ezzel.

d) Szomorúan kell megállapítanunk, hogy ebben a kérdésben teljes mértékben egyet kell értenünk Badawival. Az iszlám egyértelműen „tagadja” a Szentháromságot, Jézus engesztelését és véráldozatát.

Mindazonáltal el kell ismernie, hogy ha feltételezzük, hogy ezek igazak, akkor a Korán tagadná az igazságot.

e) Míg Badawi arra törekszik, hogy újradefiniálja, mi is az a keresztény, megemlíthető, hogy sok szufi, síita és alavita muszlim ugyanolyan meggyőződéssel állítja, mint Dr. Badawi, hogy lehet valaki jó muszlim anélkül, hogy betartaná az iszlám öt pillérét, és sok esetben bort is fogyaszt.

f) Mivel Dr. Badawi elutasítja a Bibliát, csupán azt állítja, hogy a Korán Jézusa ezt tanította.

Jézus azt is tanította, hogy „mindenki tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát is tiszteli” (János5:23 )

Jézus azt tanította, hogy mindazok, akik nem hiszik el, hogy Jézus valójában ki is, bűneikben fognak meghalni. János 8:24;12:47 –48;6:45 .

Jézus megváltoztatta a válásról, az étkezésről stb. szóló tanításokat.

Bár dicsérjük Dr. Badawit azért, hogy olvassa a Bibliát, még alaposabban kellene elolvasnia azt.

3a. kazetta: Bűn és engesztelés 2 és 3

a) Azt állítja, hogy az Újszövetségben a véráldozat és a vezeklés elméletének fő képviselője Pál volt, aki nem volt Jézus tanítványa, sőt, Jézus szolgálatának szemtanúja sem.

b) Pál írásaiban a véráldozatról és a bűnbocsánatról sokkal egyértelműbben fogalmazott, mint az Újszövetség többi szerzője.

c) Badawi idézi a János 1:4-et, és azt mondja, hogy ez azt mutatja, Jézus már a vér általi engesztelés előtt is teljesítette küldetését, és ez szilárd bizonyíték arra, hogy nem volt szükség keresztre feszítésre.

d) Jakab *2. fejezet* eltérő véleményen volt Pállal a vezeklés és a hit kérdésében, és a törvény betartását és a cselekedetek fontosságát hangsúlyozta. Badawi megpróbálja Jakab 2:24-et szembeállítani Pál Galátusokhoz írt levelének 2:16-os versével.

e) Pál abból indult ki, hogy az emberi természet (Rómaiak5:18 ) Ádám bűnbeesése miatt romlott meg (lásd még Rómaiak5:12 )

f) Badawi szerint nem igazságos az embereket előre elítélni Ádám miatt.

a) Egyetérthetünk Dr. Badawi állításának egy részével, miszerint a vér általi engesztelésről az Újszövetségben, Pál leveleiben egyértelműen tanítanak. Vegye figyelembe, hogy Dr. Badawi egyértelműen elismeri, hogy erről az Újszövetségben tanítottak.

A vér általi engesztelésről azonban Máté, Márk, Lukács, János és Péter írásaiban is találunk utalásokat, sőt, az engesztelésről Ézsaiás könyvében és az Ószövetség más részein is olvashatunk.

b) Pál és János egyaránt egyértelműek voltak, mert mindketten részletesen elmagyarázták ezeket. A Zsidókhoz írt levél írója azonban valószínűleg még egyértelműbb volt.

c) A János 1:4 valóban Jézus keresztre feszítéséről szóló beszámoló előtt íródott. Ugyanakkor bárki láthatja, hogy Badawi ebben a kérdésben nem lehet igazában: a János 1:4 még Jézus születéséről szóló beszámoló előtt is íródott.

d) Bár a hangsúly eltérő, ezeket a tanításokat gond nélkül össze lehet hangolni. Jakab levelében semmi sem tagadja, hogy kegyelem által, hit által üdvözülünk, és ez nem tőlünk származik. Pál, aki az Efézusbeliekhez írt levélben azt mondta, hogy azért üdvözültünk, hogy jó cselekedeteket tegyünk, nem cáfolja a Jakab 2-t, amely szerint a cselekedetek nélküli hit halott. A hit az üdvösségünk egyik alapja, a cselekedetek pedig elengedhetetlen következményei.

e) Badawi véleménye ebben a kérdésben ellentétben áll a hagyományos szunnita teológiával. Bár a szunnita iszlám nem hangsúlyozza annyira az ember bűnös voltát, mint a kereszténység, elismeri, hogy mindenkit (Jézus kivételével) már az anyaméhben megérintett a Sátán.

f) Badawi itt nyilvánvalóan nem érti egy kulcsfontosságú keresztény tan lényegét. Annak ellenére, hogy örököltük a bűnös természetet, mindannyian elkövettünk már elegendő bűnt magunk is. Isten igazságos lenne, ha minden bűnöst a pokolba küldene. Dicsérjük azonban Istent irgalmáért!

3b. sz. felvétel: Bűn és engesztelés 2 és 3

g) Hogyan lehetne Isten igazságos, ha az embert tökéletlenül teremtette, majd elvárja tőlünk, hogy tökéletesek legyünk? Isten tudja, hogy nem vagyunk tökéletesek.

h) Badawi szerint nem igazságos, hogy egy olyan ártatlan ember, mint Jézus, meghaljon a gonoszok és a bűnösökért. Ez önmagában is kegyetlen és igazságtalan.

i) Nem lenne igazságosabb megbocsátani annak az őszinte, bűnbánó embernek, aki bocsánatot kér, mint véráldozatot követelni?

j) Badawi szerint ez a Pál által megfogalmazott engesztelési elmélet, amelyet Jézus szolgálata után vezettek be, összeegyeztethetetlen Isten isteni tulajdonságaival, az igazságossággal és az irgalommal egyaránt.

k) Szerinte a megváltás nem működik, mert nem áldozzuk fel a felsőbbrendűt az alacsonyabb rendűért. Mindig fordítva van.

l) Erkölcsileg helytelen öngyilkosnak lenni, ezért Jézus is erkölcsileg helytelenül járt volna el, ha hajlandó lett volna meghalni a bűneinkért.

m) Badawi azt kérdezi: „Ki halt meg a kereszten?” Isten volt az, vagy az ember? Badawi szerint Isten nem halhat meg, így csak az ember, Jézus lehetett az, akinek a halála nem tudott engesztelést hozni a bűnökért.

g) Talán egy analógia segíthet itt. Ha embereket akaratuk ellenére egy süllyedő hajóra tennének, akkor talán nem lennének felelősek a saját halálukért, ha megfulladnának. Ha azonban azt mondták volna nekik, hogy hagyják el a hajót, és szálljanak fel a várakozó mentőcsónakra, ők pedig elutasították volna az ajánlatot, akkor a haláluk kizárólag a saját hibájuk lenne.

h) Igazságtalan volt, hogy Jézus meghalt, de Badawi teljesen félreérti a lényeget.

Jézus nem érdemelte meg a halált, de önként választotta a szögeket; szándékosan úgy döntött, hogy értünk az igazságtalanság áldozata lesz.

i) Badawi meglehetősen „könnyed” elképzelése van a bűn súlyosságáról és Isten igazságosságáról. Isten minden bűnt megbüntet, nem csak azt, amelyet meg akar büntetni. Isten, az igazságos bíró, méltányosan megbüntette bűneinket, de a bűn büntetését Jézusra ruházta. Jézus nem érdemelte meg, de önként választotta ezt. És dicsérjük Istent, hogy így tett!

j) Először is vegyük észre, hogy Badawi elismeri: az engesztelésről egyértelműen tanít az Újszövetség, legalábbis Pál leveleiben. Badawi azonban több érdemet tulajdonít Pálnak, mint amennyi járna neki. Ez nem csupán „pálos”, hanem „jánosos”, „lukásos”, „mátéos”, „péteros”, „Jézusos”, „Keresztelő Jánosos” és „Ézsaiásos” is, hiszen mindez megtalálható ezeknek az embereknek a szavaiban és írásaiban. Egyet kell azonban értenünk Badawival abban, hogy Jézus, az apostolai és az Ószövetségi próféták következetes üzenete ellentmond a Koránban leírt Allah természetének.

k) Az ember, aki mindig az alkut keresi, soha nem áldoz fel tudatosan valami felsőbbrendűt egy másik felsőbbrendű dologért. Isten útjai azonban nem az ember útjai. Isten Jézust áldozta fel értünk, és Jézus felsőbbrendű volt. Badawi azonban, aki a keresztre feszítés bibliai tanításában csupán egy szörnyű, ostoba tragédiát lát, nem veszi észre a feltámadás csodálatos, diadalmas igazolását.

l) Jézus nem követett el öngyilkosságot, mert az, hogy úgy döntött, marad és vértanúhalált hal, nem öngyilkosság. A muszlim hadíszok azt tanítják, hogy aki öngyilkosságot követ el, a pokolba kerül. Ha Badawi úgy véli, hogy az, aki úgy dönt, hogy egy biztos halál helyszínén marad, öngyilkosságot követ el, és ezzel a pokolba küldi magát, vajon hajlandó lenne-e azt mondani, hogy Husain, Ali fia, a pokolban van, mert megtagadta a megadását a reménytelen helyzetben?

m) Badawi számára vagy Istenről, vagy emberről kell lennie szó, ha valaki nem hajlandó hinni a Bibliában tanított megtestesülésben. A Biblia azonban (Pál is beleértve) egyértelműen tanítja, hogy Jézus teljes mértékben Isten és teljes mértékben ember volt. Ha Badawi kritizálni akarja a kereszténységet, az egy dolog. De nem szabad olyan dolgot kritizálnia, ami nem kereszténység, miközben azt a félrevezető benyomást kelti, hogy ez a kereszténység.

4. kazetta: Bűn és engesztelés 4 és 5

a) Ismétlődő érvelésében Badawi egyszerűen nem hajlandó elhinni, amit Pál és más bibliai írók mondanak Krisztus bűnökért való engeszteléséről.

b) Badawi folyamatosan hivatkozik Pál „újítására”, különösen a Filippi 2-t idézve. Támadja Krisztus istenségét, ahogyan azt a Filippi 2:6 tanítja.

c) Jézus engesztelésének támadására Badawi azt állítja, hogy Jézus ugyanolyan szintű bűnös volt, mint a többi tiszta emberi lény. Említést tesz Donnie Moinham könyvéről, amely szerint Jézus bűnös volt.

d) Azt állítja, hogy Jézus bizonyos értelemben „bűntelen” volt, ugyanúgy, ahogyan az összes próféta – beleértve Mohamedet is – bűntelen volt, de Jézusnak mégis szembe kellett néznie az emberi gyengeségekkel. Ezért Jézus nem volt olyan bűntelenül tökéletes, mint Isten.

e) Badawi szerint bármelyik próféta megtehette volna azt, amit Jézus tett a pusztában a Sátánnal való kísértés során (Lukács 4 és Máté 4).

f) Badawi szerint Jézus és Mohamed nem voltak olyan jók, mint Isten.

g) Mivel Mohamed nagyobb próféta és az utolsó apostol volt, és az ő véráldozata nem volt szükséges, ezért Jézus áldozata sem volt az.

a) Badawi vagy megkísérelheti a megőrzött szentírások megbízhatóságát támadni (ezzel már foglalkoztunk), vagy azt állíthatja, hogy az eredeti evangéliumok hamisak voltak. Ez nagyon közel áll ahhoz, hogy tagadja azt, amit Mohamed a keresztények szentírásairól mondott, mivel az ortodox iszlám tanítása szerint a keresztények eltorzították szentírásaikat, nem pedig azt, hogy eleve soha nem is rendelkeztek velük.

b) Ismét: ha Pálnak, Péternek, Jánosnak, Jézusnak és Ézsaiásnak mind nagyon hasonló „újítása” van, akkor az „újító” mindannyiuk közös forrása volt: Isten.

c) Badawi ellen maga Mohamed áll. Mohamed azt mondta, hogy Jézust – ellentétben minden más emberrel – a méhben nem érintette meg a Sátán.

d) Badawinak nincs erre semmilyen alátámasztása, kivéve néhány muszlim hadíszot. A muszlimoknak óvatosabbnak kellene lenniük a hadíszokra való hivatkozással, mivel olyan szúrákból idéznek, amelyekről azt állítják, hogy régen a Koránban szerepeltek, de később kivették őket.

e) A muszlim források egymásnak ellentmondanak. Elismerik, hogy Ádám „próféta” vétkezett, és Jónás próféta szembeszállt Istennel.

A lényeg nem az, hogy Jézus olyan csodát tett, amelyről a Korán nem számol be, míg Mohamedről igen. Badawi azért próbálja alacsonyítani Jézus megbecsültségét, mert egyszerűen undorodik attól a bizonyíthatóan ősi bibliai tanítástól, miszerint Jézus Isten.

f) Jézus nagyon óvatosan használta a „jó” kifejezést, mondván: „Senki sem jó, csak egyedül Isten.” Ugyanakkor a János-evangélium10:11 versében Jézus kifejezetten „a jó pásztornak” nevezte magát.

g) Vizsgáljuk meg alaposan Badawi „vagy-vagy” érvelését. Badawi az elsőt feltételezi, és ebből azt a következtetést vonja le, hogy a második hamis. Ebben az esetben azonban, ha azt feltételezzük, hogy a második igaz, akkor az első hamis. Ha az 1500 éves zsidó történelem és az Újszövetség azt tanítja, hogy a véráldozat szükséges volt, és Mohamed tévesen állította, hogy nem az, akkor Mohamed Isten téves prófétája volt. Egyetértünk Badawival abban, hogy e két állítás közül az egyik igaz, a másik pedig nagyon-nagyon hamis.

5a. sz. felvétel: Bűn és engesztelés, keresztre feszítés 1

a) Jézus nem volt teljesen bűntelen – állítja Badawi. Azt állítja, hogy Jézus pont olyan volt, mint a többi próféta.

b) Badawi szerint a Bibliában, különösen Jánosnál (például János 14:6; 1. és 2. János) szereplő kizáró jellegű kifejezések nem tisztességesek és nem igazságosak, többek között az alábbi okok miatt:

b1) Azok, akik soha nem hallották

b2) A meghalt csecsemők

b3) azok, akik Jézus előtt éltek

b4) más jámbor és őszinte vallásos emberek stb.

c) Badawi szerint az isteni igazság nem függ „ha”-któl és „de”-ktől, hanem kötelező érvényű. Természetesen, ha Badawi úgy dönt, hogy hisz benne.

a) A Korán azt mondja, hogy Jézus bűntelen; Badawi pedig megpróbálja újradefiniálni a szavakat. Sok mai muszlim nem értene egyet Badawival. Azt mondanák, hogy Jézus teljesen bűntelen, és Mohamed is az volt.

b1) Badawinak tudnia kell a Rómaiakhoz írt levél 4:15-ös verséről és a5:12 l-ről, miszerint ahol nincs törvény, ott a bűn nem számít. Isten mindenkit igazságosan ítél meg, bár mindannyian elbuktunk még a saját mércénk szerint is (Rómaiakhoz írt levél 2). Ugyanakkor, ahogyan Isten Jézuson keresztül, még Jézus előtt meg tudta menteni Énokot, Ábrahámot és másokat, úgy Isten elég hatalmas és bölcs ahhoz, hogy Jézuson keresztül megmentse mindazokat, akiknek a mennyországba való bejutás volt a sorsuk.

b2) A Biblia azt mondja, hogy Isten igazságos és irgalmas. Ami a csecsemőket illeti, a Biblia a 2. Sámuel könyvében azt sugallja, hogy az elhunyt csecsemők a mennybe kerülnek.

b3) Vajon Badawi komolyan gondolja, hogy az Újszövetség vagy bármely keresztény úgy véli, Ábrahám, Mózes, Dávid és mások a pokolban vannak, mert Jézus előtt éltek? Nem tudjuk elhinni, hogy Badawi ilyet gondolna a keresztényekről.

b4) Isten mindenkihez igazságos, de még a mélyen vallásos farizeusoknak is azt mondta Jézus, hogy ha nem hiszik el, hogy Jézus az, akinek mondja magát, bűneikben fognak meghalni.

János 8:24;12:47 –48;6:45 . Lásd még az Apostolok cselekedetei3:23 .

c) Nem vagyok biztos benne, hogy Badawi tisztában van-e a muszlim teológiával, amely szerint azok a csecsemők, akik még nem tudnak eleget ahhoz, hogy bármit is higgyenek Mohamedről, Allahról vagy a Koránról, a mennybe jutnak.

5b. sz. felvétel: Bűn és engesztelés, keresztre feszítés 1

d) Badawi szerint, mivel Jézus imádkozott, nem lehet Isten, mert ez alárendelt helyzetét mutatja, és Jézus akarata eltért az Atyáétól, ami azt jelenti, hogy Jézus nem lehetett Isten, mert akkor két isteni akarat létezne. Ezért két istennek kell lennie.

e) Badawi hivatkozik a Barnabás-evangéliumra, amelyet szerinte Ausztriában fedeztek fel, és amely szerint Jézust nem feszítették keresztre, hanem valaki mást öltek meg helyette. A Barnabás-evangélium szerint az angyalok elvitték Jézust a keresztre feszítés előtt. Helyette Júdást feszítették keresztre. Ugyanakkor ellentmondásosan a Barnabás-evangélium 193. fejezete azt mondja, hogy Jézus is meghal, és hamarosan feltámad.

f) Badawi elveti az Ószövetség messiási próféciáit, amelyek Krisztusra, az ő engesztelésére vagy keresztre feszítésére utalnak. Azt mondja, hogy a zsoltáros sok esetben azért imádkozott, hogy megmeneküljön az erőszakos haláltól, ami a keresztre feszítés ellentéte. Badawi szerint Isten megmentette volna Jézust.

g) Badawi a Márk 15, a Máté 6:27, a Lukács 23, a János 14 és a Zsidókhoz írt levél 2,5 verseket idézi, amelyek a 22. zsoltárra utalnak, de Badawi szerint az Újszövetség írói ebben tévednek, mert a 22. zsoltár Dávidról és a Sáulral való megpróbáltatásairól szól, nem pedig egy jövőbeli eseményről.

d) Badawi megismétli, amit korábban a 8. csomag 8. kazettájának i. pontjában mondott. Ismét hangsúlyozzuk, hogy elképzelhetetlen, hogy Jézus megtagadta volna a kommunikációt Isten Atyával. Valójában részben egyetértünk Dr. Badawival abban, hogy Jézus nem imádkozott volna Isten Atyához úgy, ahogyan az ortodox muszlimok általában értik az imádkozást. A keresztény imádság nem olyan, mint a muszlim rituális szavalás. Hanem kommunikáció.

e) Badawinak biztosan nagyon tetszik ez a bizonyítható hamisítvány, hiszen megismétli azt, amit korábban a 8. csomag 3. szalagjának d) pontjában mondott. Mohamed ideje után sok muszlim több százezer hamis hadíszot hozott létre Mohamedről, többek között azt is, hogy Mohamed azt mondta, Ali a pokol tüzében ég. A Barnabás-evangélium a hamis hadíszok, sőt akár a hamis szúrák kategóriájába is tartozna. Érdekes módon ez a tanítás ellentmond mind a Korán, mind a Biblia tanításainak.

f) A legtöbb muszlim kétség nélkül hiszi, amit a Korán állít, nevezetesen, hogy Jézus a Messiás. Badawi azonban le akarja játszani, hogy Jézus a Messiás. Ez rendkívül érdekes, mivel a Barnabás-evangélium ellentmond a Koránnak azzal, hogy Jézus NEM volt a Messiás, hanem Mohamed. Valójában nincs egyetlen szúra sem a Koránban, sem hadísz a Bukháríban vagy a Sahih Muslimban, amelyben Mohamed azt állította volna, hogy ő a Messiás.

g) Bár a 22. zsoltár valószínűleg nehéz körülmények között íródott, a benne szereplő leírás messze túlmutat azon, amit Dávid elszenvedett.

6. kazetta: A keresztre feszítés 2. és 3. rész

a) Badawi szerint az Újszövetség írói „megszállottan foglalkoztak a próféciákkal”

b) Badawi szerint az Újszövetség írói folyamatosan félreidézték az Ószövetség szakaszait, hogy alátámasszák a keresztre feszítésről és arról, hogy Jézus Isten, szóló alaptalan állításaikat. Badawi a 9., a 10. és a 21. zsoltárt idézi, mondván, hogy „Isten szolgáját” megmentik, és nem feszítik keresztre, hanem a gonoszok kapják az átkot (Mózes 5. könyve 21:23), és így Júdás lesz az, akit keresztre feszítenek, nem pedig Jézus.

c) Badawi szerint Jézust sokan szerették, ezért a 69. zsoltár 21. verse nem lehetett róla szóló prófécia a 4. vers miatt. Badawi a 69. zsoltárban említett személy bűneiről is beszél, így János tévedett a János 19:28–29-ben, amikor Jézusra utalt. Badawi szerint a 69. zsoltár inkább Júdásról szól, mint Jézusról.

d) Badawi szerint Máté téved a tényekben a Máté 27:3–10-ben, amikor Jeremiást idézi, holott valójában a Zakariás 11:12–13-at idézte, ezért Máté evangéliuma hibákat tartalmaz, és nem lehet megbízni benne.

a) Bár ők csupán az „igazság iránti megszállottságtól” vezéreltek, feltételezem, hogy Badawi azon álláspontja, miszerint Jézusról szóló bibliai próféciákkal voltak megszállva, hasonló ahhoz a megszállottsághoz, amellyel egyes muszlimok olyan bibliai próféciákat keresnek, amelyek „bizonyítják” Mohamedet. Például ebben a sorozatban, a 7. kazetta d) részében Badawi megpróbálja elmagyarázni, hogyan jövendöli meg a Biblia Mohamendet.

b) A 9., 10. és 21. zsoltárt a keresztények általában nem hoznak fel bizonyítékként arra, hogy Jézusról próféciák szólnak az Ószövetségben. Az Ézsaiás 53; Ézsaiás 7:14; Ézsaiás 9:6; a 22. zsoltár, a Mikás 5:2; a Mózes első könyve 49:10 és a Dániel 9 viszont igen.

c) Az, hogy Jézust követői nagyon szerették, nem áll ellentétben azzal a ténnyel, hogy sokan mások hevesen gyűlölték. Még Dr. Badawi is tudna ennél jobbat!

Ráadásul a 69. zsoltár amúgy sem elsősorban messiási jellegű.

d) Amikor Máté bemutatja az Ószövetségben található, Júdásról szóló prófétai jövendölést, valójában a Jeremiás 32:6–9 és a Zakariás 11:12–13 versekből idéz. Jeremiás a 18:2, 19:2, 11 versekben is említi a fazekas mezőjét, de Máté ezek közül egyikből sem idéz pontosan. Máté egyszerűen a próféták közül a népszerűbbet idézi, ami abban az időben bevett gyakorlat volt. Máté korábban is ugyanezt tette a Máté 5:2-ben, ahol a Mikás 5:2-ből és a 2 Sámuel 5:2-ből idézett. Badawi az, aki téved, és akiben nem lehet megbízni.

7. kazetta: A keresztre feszítés 4. és 5. rész

a) Badawi ismét azt állítja, hogy Máté „megszállottja a próféciáknak”

b) Badawi megpróbálja elvetni az Ószövetségben Jézusról szóló számos próféciát, mintha azok nem lennének igazak.

c) Badawi arról beszél, hogy a Bibliában hogyan jövendölték meg Mohamedet.

a) Máté valóban számos, Jézusról szóló próféciát idéz (Mohamedről viszont egyet sem, mivel ilyenek nincsenek). Badawi az 5. kazetta f) pontjától kezdve egészen ennek a kazettának a végéig arról beszél, hogy a Biblia írói mennyire megszállottjai a próféciáknak. Ez nyilván fontos kérdés számára.

b) Badawi elhallgatja a hallgatósága elől, hogy:

b1) Az Ószövetség megjövendölte, hogy Krisztus meghal (Ézsaiás 53:5-10, Zsoltárok22:16 ; Dániel9:26 ; Zakariás12:10 ), és Jézus beteljesítette az Ószövetség összes próféciáját a Messiás első eljöveteléről. (vö. Máté 4:14-16;5:17 -18;8:17 , János5:25 -26;5:39 )

b2) Jézus sokszor megjósolta és nyíltan bejelentette közelgő halálát (János2:19 –21;10:10 –11; Máté12:40 ; Márk 8:31; Máté 17:22–23).

b3) Az Ő feltámadására vonatkozó összes jövendölés, mind az Ószövetségben (vö. Zsoltárok16:10 ; Ézsaiás 26:18; Dániel 12:2), mind az Újszövetségben (vö. János2:19 -21; Máté12:40 ;17:22 -23) azon a tényen alapul, hogy meg fog halni. Csak az, aki meghal, támadhat fel.

c) Úgy tűnik, Badawi azt akarja elhitetni velünk, hogy az Ószövetségben található, Jézusra vonatkozó próféciák bizonyítéka nagyon gyenge, míg az Ószövetségben és az evangéliumokban található, Mohamedre vonatkozó próféciák bizonyítéka nagyon erős. Még a legtöbb muszlim sem próbálja ráerőltetni a Bibliára, hogy Mohamedről szóljon.

8a. sz. felvétel: A keresztre feszítés 6. és 7.

a) Badawi szerint, ha valami Istentől származik, akkor abban nem lehetnek ellentmondások.

b) Badawi szerint az Újszövetséget Kr. u. 50 körül írták.

c) Badawi egyetért azzal, hogy a négy kanonikus evangélium a keresztre feszítésről szól, de szerinte az evangéliumi történetek nem következetesek és nem hitelesek.

d) Badawi „sok bibliai tudóst” (például Dennis Meinhamet és John Fentont) idéz, akik elutasítják a Biblia hitelességét. Azt mondja, hogy Márk és Lukács nem voltak szemtanúk, Máté és János evangéliumait pedig valójában nem a valódi tanítványok írták.

e) Miközben Badawi a Bibliát támadja, folyamatosan „testvéreknek” nevezi a keresztényeket.

a) Egyetértünk Badawival abban, hogy az igazság nem ellentmondásos. De mit gondoljon Dr. Badawi a Korán számos hatályon kívül helyezett verséről? Különböző muszlimok körülbelül 200 verset tekintenek hatályon kívül helyezettnek. A Sahih Muslim hadíszok olyan szúrákat rögzítenek, amelyeket kivettek a Koránból. Még a hatályon kívül nem helyezett részek is számos ellentmondást és következetlenséget tartalmaznak. Például Zul-Karnaim nem fedezte fel azt az „igazságot”, hogy a nap egy sáros forrásba nyugszik le a 18. szúra 85–86. versében. A Korán a 7. szúra 54. versében, a 10. szúra 3. versében, a 11. szúra 7. versében és a 25. szúra 29. versében azt mondja, hogy a Földet 6 nap alatt teremtették; a 41. szúra 9–12. versében viszont 8 napba telt. A versek hatályon kívül helyezéséről a 2. szúra 106. versében, valamint a Sahih Muslim 1. kötet 1433. számú hadíszában (330. oldal) is szó esik.

Megvizsgálhatnánk a 17. szúra 1. versét és még többet is, de elég annyit mondani, hogy Badawinak a Koránra is alkalmaznia kellene a saját tesztjét.

b) Nem tudjuk pontosan, hogy a különböző részek mikor íródtak, de Badawi-nak igaza van Pál leveleivel kapcsolatban, az evangéliumok valószínűleg valamivel később keletkeztek.

c) Úgy tűnik tehát, hogy a négy beszámoló, valamint a világi történészek beszámolói legalább azt alátámasztják, hogy Jézusnak tárgyalása és keresztre feszítése volt.

d) Úgy tűnik, Badawi szívesen idéz nem keresztényeket keresztényekként vagy bibliai tudósokként, ahogyan azt a 8. csomag 1. kazettájának d) pontjában, a 6. kazetta c) pontjában, a 7. kazetta c) pontjában, a 10. kazetta c) pontjában és a 11. kazetta h) pontjában is teszi.

Elismerjük, hogy nem keresztények is lehetnek bibliai tudósok, de Dr. Badawinak ki kellene emelnie, hogy ők nem keresztények, ahelyett, hogy hagyja, hogy a hallgató ezt feltételezze róluk.

e) Miért nevezi Badawi testvéreinknek minket, anélkül, hogy elítélné a háborúszomjas muszlimokat, mint nem igazi muszlimokat? Másrészt őszinte kívánságunk az, hogy Dr. Badawi és mi valóban testvérek legyünk, hogy Dr. Badawi megismerje az igazi Jézus örömét, és elnyerje az örök életet.

8b. sz. felvétel: A keresztre feszítés 6. és 7.

f) Badawi szerint az evangéliumokban szereplő keresztre feszítés története ellentmondásos. Badawi szerint az evangéliumok nem hitelesek, mert eltérő „változatok” vagy leírások találhatók bennük a következőkre vonatkozóan:

f1) Jézus megkenése

f2) Az utolsó vacsora eseményei

f3) Az utolsó éjszaka és Jézus letartóztatása

f4) Jézus tárgyalása

f5) A keresztre feszítés

f6) A temetés

f7) Mi történt Júdással?

f8) A feltámadás

f) Ha azt akarja mondani, hogy a különböző részletek bemutatása következetlen, akkor ez az ő definíciója. A különböző részletek bemutatása azonban nem jelenti azt, hogy ellentmondásosak lennének. Természetesen, ha azt állítjuk, hogy minden következetes, akkor jogos elvárás, hogy mutassuk be ezt a következetességet.

Íme egy teljesen összehangolt beszámoló a keresztre feszítésről. A számmal jelölt tételeknek egymást kell követniük, a betűvel jelöltek pedig tetszőleges sorrendben állhatnak.

P24. Betániában, hat nappal a páska előtt Jézus részt vesz egy neki rendezett ünnepi vacsorán Simon, a leprás házában, ahol Mária szolgált fel. Máriától Jézus másodszor is megkenést kap egy pint nárdusolajjal, amely egy évi bérnek felel meg, egy alabástromtartóból. (Megjegyzendő, hogy ez az a város, ahol Lázár élt, nem pedig a ház.) Júdás Iskariót és a tanítványok panaszkodnak. Mt 26:6–13; Mk 14:3–9; Jn 12:1–11

P25. Júdás beszél a papokkal. Mt 26,14–16; Mk 14,10–11; Lk 22,3–6

P26. A kovásztalan kenyér ünnepének első napján (csütörtökön) előkészítik az utolsó vacsorát. Mt 26,17–19; Mk 14,12–16; Lk 22,7–13

P27. Jézus megmossa tanítványai lábát. Jn 13:1-18

P28. Egy nagy emeleti teremben (Mk14:15 ) részt vesznek az Úr vacsoráján. Mt 26:20–29; Mk 14:17–25; Lk 22:14–23; 1Kor11:23 –26

P29. Jézus azt mondja, hogy Júdás el fogja árulni őt Jn 13:18-28a

P30. Jézus új parancsa: szeressétek egymást! Jn 13:31-35

P31. Az utolsó vacsora közben Júdás távozik. Jn 13:28b–30

P32. Vagy az utolsó vacsora alatt, vagy röviddel azután újabb vita alakul ki arról, ki a legnagyobb. Lk 22:24-30

P33a1. Miután Júdás elment, az Olajfák-hegy felé tartva Jézus megjövendöli, hogy Péter háromszor tagadja meg őt. Mt 26,30–35; Mk 14,26–31; Lk 22,31–38; Jn 13,36–38

P33a2. Az Olajfák-hegyen, a Gecsemáné-kertben. Mt 26,36–46; Mk 14,32–43a; Lk 22,39–46

P33b. Az utolsó vacsorától az Olajfák hegyéig: Jézus beszéde. Jn 14,1–16,33

P34. Jézus imája a letartóztatása előtt. Jn 17:1-26

P35. Miután Jézus befejezte imádságát, átkelnek a Kidron-völgyön, és belépnek egy olajfa-ligetbe. Jn 18,1

P36. Letartóztatás. Mt 26,47–56; Mk 14,43b–52; Lk 22,47–53; Jn 18,2–11

P37a1. A főpap udvarán vagy annak közelében Jézust a Sanhedrin előtt állítják bíróság elé. Mt 26,57–68; Mk 14,53–65; Lk 22,66–71; Jn 18,12–14; Jn 18,19–23

P37b. Az udvaron Péter háromszor tagadja meg Krisztust. Mt 26:69-75; Mk 14:66-72; Lk 22:54-62; Jn 18:15-18; Jn 18:25-27

P37c. Akeldamában Júdás felakasztja magát. (a kötél vagy a halála előtt, vagy után szakadt el) Mt 27:1-10; ApCsel 1:18-19

P37a2. A katonák gúnyolják, megverik és bekötik Jézus szemét. Lk 22:63-65

P38. Jézus tárgyalása Pilátus előtt. Mt 27:11-14; Mk 15:1-15; Lk 23:1-6; Jn 18:28-37

P39. Jézust Heródeshez küldik. Lk 23:7-11a

P40. Jézust visszaküldik Pilátushoz. Lk 23,11b–12

P41. Pilátus a tömeghez fordul, és szabadon engedi Barabbást. Mt 27,15–26; Lk 23,13–25; Jn 18,38–40

P42. A római katonák megkorbácsolják Jézust, és bíborvörös köntöst és töviskoronát adnak rá. Mt 27,27–31a; Mk 15,16–20a; Jn 19,1–3

P43. Pilátus ismét kiment a zsidókhoz. Jn 19:4-15

P44. Jézust elvezetik, hogy keresztre feszítsék. Mt 27:31b; Mk 15:20b; Lk 23:26a; Jn 19:16

P45. Jézus [eleinte] maga vitte a keresztjét. Jn 19:17a

P46. [Ezután] Simont kényszerítik, hogy vigye Jézus keresztjét. Mt 27:32; Mk 15:21; Lk 23:26b

P47. Jézus így szól: „Jeruzsálem leányai, ne sírjatok értem, hanem sírjatok magatokért és gyermekeitekért…” Lk 23:28-31

P48a. A Golgotán a harmadik órában [9:00am ] Jézust keresztre feszítik. Mt 27:33; Mk 15:22,25; Lk 23:33; Jn 19:16b-22

P48b. Megírta a háromnyelvű feliratot Jézus feje fölé. Mt 27,37; Mk 15,26; Lk 23,38

P48c. Két bűnözőt keresztre feszítenek Jézus mellett. Mt 27:38; Mk 15:27; Lk 23:32-33

P49a. Jézus így szól: „Atyám, bocsáss meg nekik…”. Lk 23,34a

P49b. Néhányan italt kínálnak Jézusnak, de Ő elutasítja. Mt 27:34; Mk 15:23

P49c. Sorsot húznak a ruhákért. Mt 27:35–36; Mk 15:24; Lk 23:34b; Jn10:23 –24

P50a. Jézus így szólt: „Asszony, íme a fiad”; „Íme az anyád”. Jn 19:25–27

P50b. Mások azt mondják: „Másokat megmentett; mentse meg magát is…”. Mt 27:40-43; Mk 15:29-30; Lk 23:35a

P50c. A papok is gúnyolják Jézust. Mk 15,31–32; Lk 23,35b

P50d. A katonák is gúnyolják Jézust a kereszten. Lk 23,36–37

P50e. A bal oldali tolvaj sértegeti Jézust. Mt 27,44; Lk 23,39

P51. A jobb oldali tolvaj védelmébe veszi Jézust. Lk 23:40-43a

P52. Jézus azt mondja: „…ma velem leszel a paradicsomban”. Lk 23:43b

P53a. Jézus így szól: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”. Mt 27,45–47; Mk 34–36

P53b. Jézus azt mondja: „Szomjazom”, és másodszor is italt kínálnak neki egy szivaccsal. Mt 27,48; Jn 19,28–29

P53c. Néhányan várják, hátha megjelenik Illés. Mt 27,49

P53d. Körülbelül a hatodik órától a kilencedik óráig a nap nem süt. Mk 15,33; Lk 23,44–45

P54. Jézus azt mondja: „Befejeződött.” Jn 19:30

P55. Közvetlenül a halála előtt Jézus így szól: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” Lk 23:46a

P56. Jézus meghal. Mt 27:50; Mk 15:37; Lk 23:46b

P57a. Abban a pillanatban a templom függönye kettészakadt. Mt 51a; Mk 15:38-39, (lásd még Thales, Kr. u. 52.)

P57b. Földrengés történt, a sírok kinyíltak, és halottak jelentek meg. Mt 51b–53.

P58a. A katonák eltörik a tolvajok lábait, de Jézusét nem. Jn 19:31-37

P58b. A százados azt mondja, hogy ez bizonyára igaz ember volt. Lk 23:47-49

P58c. A százados azt mondja: „Ez volt az Isten Fia!” Mt 27:54

P58d. Sok nő nézte az eseményeket. Mt 27:55-56

P59. Estére Arimathiai József Pilátustól kéri Jézus testét. Mt 27,57–58; Jn 19,38

P60a. Arimathiai József sírjában József és Nikodémus eltemették Krisztus testét, és egy követ gurítottak a sír elé. Mt 27:59-61; Mk 15:42-47; Lk 23:50-54; Jn 19:39-42

P60b. A szombat előtt a nők illatszereket szereznek be. Lk 23:55-56

P60c. Pilátus beleegyezik abba, hogy katonák őrizzék a sírt. Mt 27:62–65

P61. Pecsétet tettek a sírra, és őrséget állítottak mellé. Mt 27:66

R1a. Amikor a szombat véget ért, Mária Magdolna, a másik Mária [Jakab anyja], Salome és a többi asszony elindultak a sírhoz. Mt 281b; Mk 16:1-3; Lk 24:1; Jn 20:1

R2a. Földrengés történt, amikor az angyal elhárította a követ. Az őrök olyanok lettek, mint a halottak. Mt 28:2-4

R2b. Az angyal elhárította a követ. Mk 16:4; Lk 24:2

R1b. Nem találtak holttestet, és két „férfi” szólt a nőkhöz. Lk 24:3-8; Jn 20:2

R3. Jézus feltámadásának reggelén egy angyal jelenik meg a nők előtt, és azt mondja nekik, hogy mondják meg a tanítványoknak, menjenek Galileába. Mt 28:5-7; Mk 16:5-8

R4a. Miközben a nők sietve visszatértek, Jézus is megjelent előttük, és azt mondta nekik, hogy mondják meg a tanítványoknak, menjenek Galileába. Mt 28:8-10

R4b1. Amikor a nők visszatértek a sírból, a tanítványok nem hittek nekik. Lk 24:9-11

R4b2. Péter és János a sírhoz rohannak, János ér oda elsőként. Lk 24:12; Jn 20:3-9

R4b3. Ezután a tanítványok visszatérnek otthonaikba [Jeruzsálemben]. Jn 20:10

R4c. Az őrök beszámolnak a papoknak; a papok megvesztegetik őket. Mt 28:11-15

R4d. Miközben Mária sírt, két férfi, majd Jézus jelenik meg Mária Magdolnának. Mk 16,9–11; Jn 20,11–18

R5. Ugyanezen a napon az Emauszba vezető úton Jézus megjelenik két tanítvány előtt (akik nem a tizenegy tanítvány közül valók). Estig velük marad. Mk 16:12; Lk 24:13-29

R6. A két tanítvány azonnal visszarohant Jeruzsálembe (7 mérföldre) és elmondta a 11 tanítványnak. Mk 16:13; Lk 24:33-35

R7. Jeruzsálemben, Jézus feltámadásának napján este, miközben a két tanítvány a többiekkel beszélgetett, Jézus először tíz tanítvány előtt jelent meg. Jn 20:19-23

R8. A többi tanítvány elmondja Tamásnak, hogy látták Jézust. Jn 20:25

9. sz. kazetta: A keresztre feszítés 8, A feltámadás 1

a) Badawi szerint Jézus nem imádkozhat Istenhez és halhat meg a világ bűneiért egyszerre – szerinte a kettő nem lehet egyszerre igaz.

b) Badawi szerint Jézus tanítványai soha nem menekültek volna el, ahogyan azt az evangéliumok leírják. Badawi azt kérdezi: ha Péter használta a kardját, miért nem tartóztatták le? Ha a tanítványok elmenekültek volna, akkor nem lehettek volna a keresztre feszítés és a feltámadás tanúi.

c) Badawi szerint az Újszövetségi evangéliumok nem hitelesek, és nem azok írták őket, akik Jézushoz a legközelebb álltak.

d) Badawinak nem tetszik az a tény, hogy az evangéliumok szerint Jézus feltámadt.

e) Badawinak nem tetszenek az egyes evangéliumok közötti „eltérések”, és szerinte ez hamis és valótlanná teszi őket.

a) Badawi számára komoly problémát jelent, hogy Jézus nem kommunikált Istennel. Erre a 8. csomag 8. kazettájának i. pontjában, valamint a jelen (9.) csomag 5. kazettájának d. pontjában is utal. Egyetérthetünk abban, hogy Jézus, lévén Isten, nem végzett el egyetlen muszlim rakát sem.

De valóban valószínű-e, hogy Jézus soha nem próbált kommunikálni az Atyával?

b) Tekintettel félelmükre, miért ne menekültek volna el a tanítványok egy gyenge pillanatban? Nehéz lett volna letartóztatni Pétert, ha a rabszolga fülének bizonyítéka már nem lett volna ott, és Péter egyébként is elmenekült volna. A keresztre feszítés tanúi lettek volna, mert nem menekültek túl messzire. Sokan látták volna a keresztre feszítést, és ők könnyen beolvadhattak volna a tömegbe.

c) Badawi azonban nem tud olyan korai kéziratokat felmutatni az úgynevezett Jézus-tanítványoktól, amelyek alátámasztanák azt az állítását, hogy Jézust nem feszítették keresztre és nem támadt fel. Badawi legfeljebb egy középkori hamisítványra hivatkozhat, méghozzá éppen olasz nyelven. (Jézus idején az olasz nyelv még nem létezett.) Badawi egyszerűen csak azt mondja: „szemtanúk nem voltak ott.” (De akkor – hol voltak?)

d) Badawinak nincs alapja a feltámadás elutasítására, kivéve annak a férfinak a szavát, akit a sírig követni akar: Mohamedét.

e) Ha azonban veszünk 10 intelligens muszlim diákot, és megkérjük mindegyiküket, hogy írjanak egy kétoldalas történetet Mohamedről, vajon tökéletesen egyezni fognak-e az általuk írt történetek? Ha nem, ez azt jelenti-e, hogy amit mindannyian Mohamedről mondanak, az nem igaz? A bíróságon a bizonyítási szabályokat veszik figyelembe.

10a. sz. felvétel: Feltámadás 2 és 3

a) Badawi egyszerűen nem hisz semmit abból, amit az Újszövetség az eseményekről, a tanításokról stb. mond, ami ellentmond az ő előre megfogalmazott meggyőződéseinek.

b) Badawi az evangéliumok feltámadásról szóló beszámolóival szemben a következő érveket hozza fel:

b1) Miért akarta volna Mária Magdolna elvinni Jézus testét?

b2) Miért gondolta volna Mária, hogy Jézus a kertész? Badawi szerint Jézus álcázta magát.

b3) Amikor Jézus azt mondja, hogy még nem ment fel Atyjához, az azt jelenti, hogy még nem halt meg.

b4) Jézus azt mondta, hogy fel fog szállni a te Istenedhez és az én Istenemhez. Badawi szerint ez bizonyítja, hogy Jézus nem lehetett Isten.

b5) Badawi szerint Jézus a halála után nem válhatott újra testté, mert ez azt jelentené, hogy talán a hinduizmus és a reinkarnáció tanítása igaz.

b6) Badawi szerint az evangéliumok abban egybehangzóan állítják, hogy Jézus megjövendölte a halálát és a feltámadását, és hogy a tanítványok akkoriban nem hittek neki, de Badawi szerint nem valószínű, hogy a tanítványok nem hittek neki, és azt állítja, hogy ez valószínűleg nem hiteles beszámoló.

a) Szeretnénk megkérdezni Badawitól: miután minden itt és más felvételeiben felhozott ellenvetésre kielégítő választ kapott, akkor elhinné-e?

b1) Az evangéliumi beszámolók egyszerű elolvasása is megmutatja, hogy Mária azért jött, hogy a testet illatszerekkel illeszkedően beburkolja. Nem állt szándékában a testet sehová sem elvonszolni.

b2) Annyira meglepődött, hogy eszébe sem jutott, hogy ez az ember Jézus lenne. Az, hogy nem ismerte fel azonnal, valószínűleg nem csoda volt. Inkább arról van szó, hogy a hajnal halvány fényében egy ruhával letakart embert nem lehetett olyan könnyen felismerni Jézusként, akiről az Ézsaiás 53. fejezete azt mondja, hogy egyszerű embernek látszott.

b3) Badawi ebben a kérdésben téved. Ha igaza lenne, Jézus azt mondaná: „Ne fogj meg, mert még élek.” A „felment” szó azt jelenti, hogy felment. Ahhoz, hogy Badawi bizonyítsa a feltételezését, olyan példákat kell találnia, ahol a „felment” szó csupán azt jelenti, hogy meghalt. Ellenkező esetben bárki bármilyen szót úgy definiálhat, ahogy csak akar.

b4) Nem, mert az „Isten” szónak különböző jelentéskörök vannak a Bibliában: néha az Atya Istenre utal, mint itt, néha Jézusra, néha a Szentlélekre, néha pedig a Szentháromságra. A Zsidókhoz írt levél 1:8–9-ben az „Isten” szó második használatakor az Atyára utal, az első használatakor pedig Jézusra. Hasonlóképpen a János evangéliuma 1:1-ben az első használatkor az Atyára utal, a második használatkor pedig Jézusra.

b5) Ez azért érdekes, mert az iszlám és maga a Korán is azt mondja, hogy az emberek fizikailag feltámadnak. Talán Badawi itt kissé eltér az iszlámtól. A 2:243-as szúra így szól: „…Allah így szólt hozzájuk: »Haljatok meg!« Majd életre keltette őket.”

b6) Elismeri, hogy az evangéliumok következetesek a következőket illetően:

a) Jézus halálának megjövendölésében

b) Jézus feltámadásának megjövendölése

c) Az a jóslat, hogy a tanítványok elmenekülnek

Mégis azt állítja, hogy ez téves, kizárólag azon az alapon, hogy véleménye szerint a tanítványok nem menekülnének el.

Badawi csak azért utasít el valamit, mert az nem illik az előítéleteibe.

10b. sz. felvétel: Feltámadás 2 és 3

c) Badawi szerint a keresztények utólag, a történtek után egészítették ki Josephus történeteit.

d) Badawi a Nikodémus-evangéliumból idéz, amely szerint Jézus halála után a pokolba ment, onnan elhozta Ádámot, Ábrahámot és más prófétákat, és a Paradicsomba vitte őket. Badawi szerint ez éppoly ellentmondásos, mint az evangéliumi beszámolók.

e) Jézus feltámadásáról szóló beszámoló csupán egy mítosz, és nem igaz.

c) Valószínűleg legalább néhány mondat hozzáadódott Josephus szír nyelvű fordításához. Ezt azonban azért tudjuk, mert összevethetjük egy másik, arab nyelvű Josephus-fordítással.

d) Valaki hasonlóképpen hivatkozhatna a hamis hadíszokra is, de azok nem árulnának el többet a valódi Mohamedről, mint amennyit a Nikodémus-evangélium a valódi Jézusról.

e) Jézus feltámadása az ókori történelem jól dokumentált ténye. A Biblia írói mellett a következők is utalnak rá:

Római Kelemen, Kr. u. 97/98

Papias Kr. u. 110–130

Ignatius, aki Kr. u. 107-ben vagy 116-ban halt meg

Polikárp, meghalt kb. 163-ban

Ireneusz 120/140–202

A Didaché 120–150

Justinus mártír: Kr. u. 138–165

Antiochiai Theophilus: Kr. u. 168–181/188.

Egyéb

Badawinak olyan forrásokat kell felmutatnia, amelyek tagadják a feltámadást, a középkori hamisítványokon kívül.

Ésszerűbb-e Badawi alternatívája??? Tévesen azt gondolhatnánk, hogy Badawi a feltámadás elutasítása általános szkepticizmuson alapul. Ez azonban nem így van, mert Badawi (és a legtöbb muszlim) úgy véli, hogy Jézus valóban keresztre feszítettnek tűnt, de Allah csodával határos módon helyettesítette valakivel (akit általában Júdásnak tartanak), és csodával határos módon Jézus fizikai megjelenését adta neki, ezzel nemcsak Jézus ellenségeit, hanem hűséges követőit is megtévesztve.

11. felvétel: Az „Isten megtestesülése” gyökerei 1 és 2

a) Badawi olyan liberálisokat és hitetleneket idéz, akik támadják a Bibliát.

b) Badawi szerint az a gondolat, hogy Jézus „megtestesült Isten”, ősi törzsi mítoszokon, legendákon, pogány hitvallásokon és filozófián alapul.

c) Badawi számos történetet sorol fel, például Baálról és a napistenekről szólókat, valamint buddhista történeteket, és azt állítja, hogy a mítoszoknak nincs történelmi alapja. Természetesen a hettitákról is egykor azt hitték, hogy bibliai mítoszok, de ma már jól dokumentáltak.

d) Úgy tűnik, Badawi nem veszi észre a logikában előforduló „hasonlóság tévedését”.

a) Nincs kifogásunk azzal szemben, hogy Badawi különböző hitű embereket idéz, de problémánk van azzal, amikor Badawi tévesen kereszténynek nevezi őket, vagy azt sugallja, hogy keresztények.

b) Ha valaki törzsi mítoszokról és legendákról akar beszélni, akkor sokkal erősebb érveket hozhat fel a Ka’aba körbejárása, a zarándoklatok és Allah (beleértve leányait is) imádata mellett, még Mohamed előttről. Ha az Ószövetség Ábrahám és Jézus idejéből származik (és így van), akkor Badawi problémája nem csupán ezzel a tanítással van, hanem azzal a gondolattal, hogy Isten nem őrizte meg a teljes Bibliát.

c) Ha elég alaposan keresünk, biztosan találhatunk hasonlóságokat és utánzatokat szinte bármiben. Nem tudjuk, hogy Badawi tisztában van-e azzal a modern tudományos irodalommal, amely az iszlám tanításait a korábbi zoroasztrizmushoz és eretnek keresztény szektákhoz köti.

d) Ha a távoli hasonlóságok nem bizonyítanak semmit, akkor nincs alapja az érvelésének. Ha viszont a közepes mértékű hasonlóságok bizonyítják a pogány forrásokból való másolást, akkor Dr. Badawi épp most cáfolta meg a Koránt!

12. kazetta: Az „Isten megtestesülése” gyökerei 3 és 4

a) Badawi elismeri, hogy az evangéliumok azt tanítják, amit tanítanak, de szerinte ezek a bibliai tanítások mítoszokból származnak.

b) Badawi felveti a szamaritánus elméletet, amely szerint a szamaritánusok Józsuét követően nem hittek a Biblia egyetlen részében sem, és különféle pogány hiedelmek hatása alatt álltak. Az úgynevezett evangéliumírók e szamaritánus befolyás alatt álltak, amelynek kapcsolatai voltak az okkultista Simon Magushoz kapcsolódó hiedelemrendszerekkel is (ApCsel 8:9–25).

c) Badawi egyértelműen elismeri, hogy az Újszövetség mit tanít számos dologról – a keresztre feszítésről, a feltámadásról, arról, hogy Jézus „Isten Fia”, arról, hogy Jézus Isten stb. –, de ő ezek közül semmit sem hisz el.

d) Badawi elismeri, hogy ha a Koránt igaznak akarja tekinteni, akkor azt kell feltételeznie, hogy a Biblia hamis.

a) Hasonló mítoszokat találtak a Korán egyes történeteihez, például ahhoz, hogy Jézus csecsemőként beszélt. Badawinak nem egyszerűen mítoszokra kell példákat találnia, hanem olyan mítoszokra, amelyek már az Új- vagy Ószövetség hasonló részének megírása előtt léteztek. Még ott is, ahol vannak hasonlóságokat mutató mítoszok – például egy világméretű özönvíz –, elvárható, hogy az emberek történeteket találjanak ki a kataklizmatikus események magyarázatára.

b) A szamaritánusok és a szadduceusok (vallási liberálisok) nem fogadták el a próféták – például Ézsaiás, Dávid, Salamon stb. – írásait. Badawi nem tudta bizonyítani, hogy az evangéliumírókat bármilyen módon is befolyásolták volna a szamaritánusok. Említi Simon Magust, feltehetően azért, mert ő szamaritánus, de ezt nem köti össze semmivel, amit az evangéliumírók (vagy éppen Mohamed) mondtak.

c) Nem hisz benne a Korán iránti „előzetes teológiai elkötelezettség” miatt, de legalább mindannyian látjuk, hogy az Újszövetség ezeket a dolgokat tanítja.

d) Ez valójában egy fontos pont, amit Badawi is elismer. Miután nyilvánvalóan annyit olvasott a Bibliából, amennyit, egyetért azzal, hogy ha a Biblia Istentől származik, és üzenete jelentős torzítás nélkül maradt fenn, akkor a Koránnak hamisnak kell lennie. A Bibliának torzítottnak kell lennie ahhoz, hogy bármilyen esély legyen a Korán igazságára.

13. kazetta: Az „Isten megtestesülése” gyökerei 5 és 6

a) Badawi szerint a történelmi keresztény tanok az ókorban még elfogadhatók voltak, ma azonban már nem.

b) Badawi szerint az ApCsel 8-ban szereplő Simon Magus (egy szamaritánus) vezette be a megtestesülés-teológiát a kereszténységbe.

c) Badawi további elméleteket vet fel a kereszténység gyökereiről, például az „isteni emberekről” és az „uralkodói kultuszokról”, amelyek nagyjából a kereszténység kezdetével egy időben léteztek, és az Újszövetség írói egyszerűen átvették ezt az elképzelést, miszerint Jézus egy „isten-ember” volt. Badawi „logikája” szerint – bűnösség társítás vagy időkeret alapján.

a) Az angol nyelvben van egy szlengkifejezés, amely leírja Dr. Badawi véleményét: ez olyan, mintha a fazék a kannát feketének nevezné. Badawi a hadíszokat tekintélyes forrásnak fogadja el. A hadíszok arról szólnak, hogy Mohamed kettészakította a holdat, Gábriel fizikai sérülést okozott Mohamednek, Mohamedet megbabonázták, és hogy vannak hatályon kívül helyezett szúrák a Koránban. Azok a liberálisok, akik tagadják a történelmi keresztény tanokat, általában tagadják Krisztus szűztől való születését és bűntelenségét is, Badawi azonban elfogadja ezeket a dolgokat, valamint azt a tényt is, hogy Jézus számos csodát tett. Valójában nem Jézus csodáival van baja, hanem inkább a keresztre feszítéssel, a feltámadással, a Szentháromsággal és azzal, hogy Jézust Istennek nevezik.

b) Ez épp olyan nevetséges, mint azt mondani, hogy „Dr. Badawi mondta el Mohamednek, mit írjon a Koránba”. Az apostolok többsége soha nem találkozott Simon Magusszal, Jézus pedig már jóval Simon Magus előtt elfogadta, hogy Istent imádják, és Istennak nevezték. Dr. Badawinak többet kell tennie annál, hogy bizonyítékok teljes hiányában csak „halászik” a kifogások után.

c) A manicheusok, egy napkultusz és néhány misztikus vallás valószínűleg Jézus Krisztus előtti és utáni évszázadokban keletkezett. Természetesen Mohamed után is megjelentek furcsa muszlim szekták, amelyeket sok muszlim nem is ismer fel. Ez azonban nem bizonyít semmit sem az iszlámról vagy Mohamedről, és nehéz megérteni, miért gondolja Dr. Badawi, hogy ez bármit is bizonyítana a korai kereszténységről.

Az, hogy Isten uralkodó, mind az Ószövetségben, mind a Koránban szerepel, így egy kereszténység utáni és az iszlám előtti „uralkodói kultusz” olyan dolog lenne, amivel az ember az iszlámot vádolhatná, hogy onnan merített, nem pedig a kereszténységet. Mi azonban nem fogjuk azzal vádolni az iszlámot, hogy kevéssé ismert uralkodói kultuszokból merített, mivel erre nincs bizonyítékunk. Egyszerűbb lenne – és kevesebb felvételt kellett volna készítenie –, ha Dr. Badawi csak olyan dolgokkal vádolná a kereszténységet, amelyekre van bizonyítéka.

14. felvétel: Az „Isten megtestesülése” gyökerei, 7. és 8. rész

a) Badawi szeret azt mondani, hogy „egyes tudósok szerint”, majd ebből azt próbálja levezetni, hogy a kereszténység – újra – görög és hellenisztikus forrásokon alapul, Filótól Pálig, különösen a görög logosz szóval kapcsolatban.

b) Badawi megpróbálja összekapcsolni az Enoch-könyv eretnek tanításait a bibliai írásokkal.

c) Badawi újra előveszi a 8. csomag 1. kazettájának d) pontjában említett Herbert W. Armstrongot. Badawi tudósnak nevezi Herbert W. Armstrongot, és azt állítja, hogy Jézus csupán egy ember volt – 9. szúra, 30. vers.

d) Említést tesz a karácsony és a húsvét pogány eredetéről.

a) El kell ismerni, hogy az a gondolat, miszerint Istennek volt egy szava, jelen van a görög filozófiában. Természetesen jóval a klasszikus görögök előtt a Teremtés könyve 1. fejezete azt mondja, hogy Isten a szavával teremtett.

Egyébként Badawi a kereszténység vádolásának buzgalmában nyilvánvalóan elfelejtette, hogy a Korán is azt mondja, Jézus Allah szava.

b) Az Énok könyve valószínűleg tartalmaz némi igazságot, ugyanúgy, ahogyan bárki írhat egy hamis könyvet, és beleszúrhat néhány verset a Bibliából is.

Egyébként az Énok könyve egy összetett mű, amely öt különböző részből áll, valószínűleg különböző szerzőktől.

c) Amikor Badawi Herbert W. Armstrongot keresztény tudósnak nevezte, „elfelejtette” megemlíteni, hogy Armstrong eretnek volt. Ugyanolyan mértékben volt keresztény, mint amennyire Mohamed imádói muszlimok.

d) A görögök, a rómaiak és a germánok körében szinte minden nap volt valamilyen ünnepség. A húsvét egybeesik a zsidó páskával, így nem pogány ünnep. A karácsony soha nem volt pogány ünnep. Egybeesett a Saturnalia nevű római ünneppel, de ez valószínűleg azért volt így, mert akkor a rabszolgák ideiglenes szabadságot kaptak, és Rómában sok korai keresztény rabszolga volt. Úgy tűnik, Badawi ismét „csak egy szemmel” nézi a világot, mivel elmulasztja megemlíteni, hogy a mekkaiak Mohamed előtt is ünnepelték a ma „muszlim” ünnepeknek nevezett eseményeket, és az iszlám öt pilléréből négyet gyakoroltak.

15. felvétel: Iszlám szemszögből a rejtély kérdése

a) Badawi szerint a Biblia téved, és a muszlimok számára az igazság a következő:

a1) Az ember a végéig nem tudhatja, hogy üdvözült-e

a2) Badawi szerint az Allahnál való üdvösséget jó cselekedetekkel kell elérni, nem csupán Jézusba vetett hit által és a kegyelem általi üdvösséggel, ahogyan azt a Biblia tanítja.

a3) Allah nem bocsát meg azoknak, akiknek „társaik” vannak Isten mellett (azaz hisznek a Szentháromságban)

a4) Badawi szerint az üdvösségnek két feltétele van:

a4a) Helyes hittel kell rendelkezned Istenben (nincsenek „társak Istennel”)

a4b Jó cselekedeteidnek kell lenniük

b) Badawi szerint: „A muszlimok nem annyira megszállottak a bűn és a vezeklés kérdésében, mint a keresztények.”

c) Badawi szerint a Szentháromság alaptalan „tapasztalatokon” alapul.

a1) A muszlimok számára még Mohamed is reszketett a sírban váró gyötrelem gondolatától, a Sahih Muslim 1. kötet 1214. számú hadíszának 290. oldalán szereplő leírás szerint. Badawi bizonyos értelemben igaza van az ember alkotta, a mennybe jutást célzó vallások tekintetében.

Isten gyermekeinek azonban megvannak Isten ígéretei, hogy Ő meg fogja őket őrizni az Ő erejében.

a2) A muszlimok és más vallások hívei jó cselekedeteket végeznek, hogy saját erőfeszítésükkel üdvözüljenek. A különböző vallások hívei abban reménykednek, hogy azt mondhatják Istennek: „Megérdemlem, hogy a te mennyországodba jussak.” A keresztények nem azért végeznek jó cselekedeteket, hogy üdvözüljenek, hanem hálából Isten iránt, amiért megmentette őket. Nem követeljük Istentől, hogy üdvözítsen minket, hanem hálásak vagyunk kegyelmeért és irgalmáért, amellyel ezt megteszi.

a3) Ha Jézus maga jelenne meg előttük, és elmondaná nekik, hogy Isten az Atya, Ő maga és a Szentlélek, akkor is elutasítanák Jézust?

a4a) A lényegi dolgokban helyesen kell hinned. Nem szabad tagadnod és elutasítanod a Szentháromságot, mert a Szentháromság igaz.

a4b) Ismétlem: Badawi úgy gondolja, hogy a saját jó cselekedeteid révén nyered el az üdvösséget. Nem, senki jó cselekedetei sem elég jók ahhoz, hogy üdvözülj. Igen, Isten azt akarja, hogy jó cselekedeteket tegyél, de Isten kegyelme és irgalma az, ami üdvözít téged; nem a saját érdemeid.

b) Tekintettel arra, hogy a muszlim országokban legitimnek tekintik a nemi erőszakot, valamint az erőszakot – még a muszlim testvérek ellen is –, nyugodtan kijelenthetjük, hogy Badawinak igaza van: sok muszlim nem foglalkozik túlzottan a bűnnel és a vezekléssel.

c) A Szentháromság Isten szaván alapul. Ha nem ért egyet a Szentháromsággal, legalább annyit tehetne a keresztények iránt, hogy pontosan bemutatja azokat az okokat, amelyek miatt a keresztények hittek a Szentháromságban, és szenvedtek érte.

16. felvétel: A Szentírás 1. és 2. tekintélye és hitelessége

a) Badawi egyetért azzal, hogy a mi Bibliánk és az ő Koránja nem lehet egyszerre igaz.

b) Állítólag a Biblia tele van ellentmondásokkal, a Korán viszont nem.

c) Badawi szerint a Biblia ember alkotta, mert nem mindig szerepel benne, hogy „Isten mondta”.

d) Badawi lehordja az Újszövetséget, és idéz a Jehova Tanúi „Ébredj fel!” című kiadványából, hogy további támadásokat indítson a kereszténység ellen.

e) Badawi felhozza a Biblia másolási hibáit, valamint Jézus genealógiáját, amelyet mind Lukács, mind Máté említ.

a) Egyetértünk azzal, hogy Badawi ebben a kérdésben igaza van; az egyiknek hamisnak kell lennie.

b) Az összes állítólagos ellentmondást, amiről hallottunk, a www.BibleQuery.org oldalon magyarázzák. Ezzel szemben a muszlimok nem tudják megmagyarázni, hogyan tett Mohamed éjszakai utat a jeruzsálemi mecsetbe (amelyet csak halála után építettek meg), hogyan fedezte fel Zul Qarnain, hogy a nap egy sáros forrásban nyugszik le, hogyan teremtődött a föld 6 nap alatt – nem, inkább 8 nap alatt –, oly módon, hogy ez összeegyeztethetetlen. Hámán, aki Eszter idején élt, nem utazott vissza az időben Mózes idejébe, stb.

c) Badawi megpróbálja korlátozni, hogy Isten emberi elemet használhasson a Bibliában. Valójában azonban a Koránban egyértelműen vannak olyan versek, amelyeket Allah nem mondhatott volna közvetlenül. Ez ugyan nem cáfolja a Koránt, de érvényteleníti Dr. Badawi érvelését.

d) Idézhetnénk azt is, amit a hinduk mondanak az iszlámról, de ez nem érvénytelenítené az iszlámot jobban, mint ahogy Dr. Badawi által a Jehova Tanúi kiadványaiból idézett mondatok sem érvénytelenítenék a kereszténységet.

e) Jézusnak nem egy, hanem két családfája volt. Biológiai családfája Mária révén a Lukács-evangéliumban található, míg jogi származása mostohaapja, József révén a Máté-evangéliumban szerepel. A Koránban is vannak másolási hibák, valamint hiányzó szúrák is.

Ezzel véget ér ez a kötet: 9. csomag

„K sorozat: Jézus, az iszlám szeretett hírnöke – 2. rész, szerző: Jamal A. Badawi

Iszlám Információs Alapítvány. Halifax, Új-Skócia, Kanada

Gépelt részek

2:36 szúra „Ekkor a Sátán elcsábította őket a (kertből), és kiszorította őket abból a (boldogság) állapotból, amelyben addig éltek. Mi így szóltunk: »Menjetek le mindannyian (ti emberek), ellenségeskedve egymással; ó, a föld lesz a lakóhelyetek, és egy ideig a megélhetésetek forrása.«”

A Jalalayn kommentárjában ez áll: „Azt mondtuk: »Menjetek le« a földre; vagyis ti és a bennetek még lévő utódaitok. A »közöttetek« azt jelenti, hogy utódaitok közül néhányan ellenségeskedést fognak táplálni mások iránt, mert ti egymást elnyomjátok.”

Igen, Isten elfogadta Ádám bűnbánatát és megbocsátott neki (a Korán szerint – lásd a5:37 verset), de sem Ádám, sem leszármazottai nem tudtak visszatérni a paradicsomba, sőt, azt újra megtalálni sem tudták. Azóta a szenvedés, a nyomorúság és az ellenségeskedés uralja az ember életét.

Abdullah Yusuf 'Ali így kommentálja ezt a verset: „Nyilvánvaló, hogy Ádám az egész emberiség szimbóluma, és a nemek minden lelki kérdésben egyenlőek.”

A 7. szúra 172–173. versei így szólnak: „Amikor Isten Ádám gyermekeiből – az ő ágyékából – előhozta leszármazottaikat, és tanúskodni kényszerítette őket saját magukról (mondván): »Hát nem én vagyok a ti Uratok (aki gondoskodik rólatok és fenntart benneteket)?« Ők így feleltek: »Igen! Tanúskodunk! Hogy ne mondhassátok az Ítélet Napján: »Erről soha nem volt tudomásunk.« Vagy hogy ne mondhassátok: »Lehet, hogy atyáink előttünk hamis isteneket imádtak, de mi az ő leszármazottaik vagyunk: vajon elpusztítasz-e minket olyan emberek cselekedetei miatt, akik hiábavalók voltak?«”

A Jalalayn-kommentár ezt így értelmezi: „Ő [Isten] mindegyiküket a másik ágyékából vonta elő egészen Ádámig, nemzedékről nemzedékre, abban a formában, amelyet születésükkor felvesznek. Olyan sokan voltak, mint a hangyák a Nu’man-hegyen [egy hegy] az ’Arafa napján. Eléjük állította istenségének bizonyítékait, és beépítette beléjük

agyat, és arra késztette őket, hogy saját magukról tanúskodjanak.

Muhammad Farid Wagdi e versekről szóló kommentárja így szól: „Ne feledjétek, hogy a ti Istenetek Ádám gyermekeinek ágyékából előhozta utódaikat abban a formában, amelyet (születésükkor) felvesznek, évszázadról évszázadra, és felállította előttük az Ő istenségének bizonyítékait, és agyukba beépítette azt a képességet, amelynek segítségével felismerhetik ezeket a bizonyítékokat. Így emelkedtek azok szintjére, akiknek azt mondták: »Hát nem én vagyok a ti Uratok?« Ők pedig azt felelték: »Igen.« Így teljes tudásuk erről és az, hogy mélyen gyökereztek benne, úgy mondhatnánk, tanúkká tette őket, nehogy az Ítélet Napján azt mondják: »Erről (vagyis Istenről való tudásukról) soha nem volt tudomásunk.« Vagy azt mondják: „Atyáink hamis isteneket imádtak, ezért mi is követtük őket. Vajon elpusztítasz minket a hiábavaló emberek cselekedetei miatt?”

'Abdullah Yusuf 'Ali magyarázatában így ír: „A szöveg szavai Ádám leszármazottaira utalnak; azaz az egész emberiségre, a már megszületettekre és a még meg nem születettekre egyaránt, időbeli korlátozás nélkül. Ádám magva folytatja Ádám létezését, és örökli szellemi örökségét. Az emberiségnek mint olyannak van egy kollektív vonatkozása.”

Ibn 'Abbas így szólt: „Isten Nu’manban – azaz 'Arafában – esküt vett Ádám ágyékából. Előhívta az összes utódját, akiket teremtett, és szétterítette őket az Ő jelenlétében, akár a hangyák. Szólt hozzájuk, és így szólt: »Hát nem én vagyok a ti Uratok?« Ők így feleltek: »Igen, tanúsítjuk!« Hogy ne mondhassák az Ítélet Napján: »Erről (azaz Isten ismeretéről) soha nem volt tudomásunk.«”

Ibn 'Abbas azt is mondta

„Kezdetben, amikor Isten Dámot a földre vetette, egy indiai sivatagba küldte. Aztán megdörzsölte az ágyékát, és előhívta minden olyan lelket, amelyet a Ítélet Napjáig teremteni szándékozott. Ez Nu’manban történt, amely az 'Arafa-hegy mögött fekszik. Isten ezután szólt hozzájuk, és beszédre képessé tette őket. Esküt vett tőlük, hogy imádni fogják Őt, és soha semmit sem társítanak Hozzá. (Ezt tette) miután elmét adott nekik, megadta nekik a megélhetésüket, és meghatározta élethosszukat, szenvedéseiket és így tovább. Ezután visszahelyezte őket Ádám ágyékába. Így a Végítélet Napja soha nem jön el, amíg mindenki, aki ígéretet tett, meg nem születik. (Lásd még Al-Khazin II: 191.)

Abu Hurayra azt is mondta:

„Így Ádám engedetlen volt, és leszármazottai is engedetlenek voltak. Ádám megfeledkezett, és evett a fáról; hasonlóképpen az utódai is megfeledkeztek. Ádám vétkezett, és az utódai is vétkeztek!” (Idézi Tirmidhi és mások.)

„Ezekből a versekből, értelmezésekből és hagyományokból egyértelműen kitűnik, hogy Ádámot a muszlimok utódai képviselőjeként ismerik el, és hogy a Korán erre utal.” (6. o.)

A Sahih al-Bukhari-ban (3. kötet: 1213, 3156. sz.) további bizonyíték található e magyarázat valóságtartalmára.

„Qays Ibn Hafasa beszámolója alapján… Muhammad beszámolója alapján azt mondták nekünk, hogy Isten így szól ahhoz, aki a pokol lakói közül a legkevésbé szenved: »Ha a világ összes kincse a birtokodban lenne, amellyel megváltanád magad, megtennéd?« Ő azt felelte: »Igen.« Ekkor Isten így szólt: „Már akkor, amikor még Ádám ágyékában voltál, valami ennél sokkal könnyebbet kértem tőled: hogy ne társíts más isteneket hozzám. Te azonban visszautasítottad ezt, és hamis isteneket imádsz.”

Mi történt ezzel az utódnemzedékkel, amely megfogadta, hogy Istent imádja, és nem társít hozzá másokat, mégis nem tartotta be ígéretét, és megszegte fogadalmát?

Az összes ember továbbra is megismétli Ádám bűnét, azaz lázadást Isten ismert akarata ellen?

Van egy másik, Abdulláhnak tulajdonított, Mohamedhez kapcsolódó hagyomány, amely így szól:

„Valahányszor egy lelket igazságtalanul megölnek, Ádám első fia (Káin) viseli annak vérének (felelősségének) egy részét, mert ő volt az első, aki elrendelte a gyilkosságokat (al-Bukhari 3. kötet: 3157. Lásd még a 3. kötet: 6473 és a 3. kötet: 6890.)

Így ha Káin – Mohamed szerint – erkölcsileg felelős volt minden igazságtalanul meggyilkolt lélekért, miért ne lenne Ádám felelős azért, hogy az ember bukott természetét örökül hagyta utódainak?

5. szúra 32. vers: „Emiatt elrendeltük Izráel fiainak, hogy ha valaki megöl egy embert – kivéve, ha gyilkosságért vagy a földön való gonoszság terjesztéséért teszi –, az olyan, mintha az egész népet megölte volna; és ha valaki megment egy életet, az olyan, mintha az egész nép életét mentette volna meg.”

Ali így magyarázza: „Ha valakit azért ölünk meg vagy próbálunk megölni, mert ő egy ideált képvisel, az olyan, mintha mindazokat megölnénk, akik ezt az ideált képviselik. Másrészt, ha ugyanilyen körülmények között megmentünk egy emberi életet, az olyan, mintha egy egész közösséget mentenénk meg.”

„Isten azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi benne Isten igazságává válhassunk.” (2 Korinthus 5:21)

„Ő maga vitte el bűneinket a testében a fán, hogy meghaljunk a bűnnek, és az igazságosságnak éljünk.” (1 Péter 2:24)

„De tudjátok, hogy Krisztus azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, és benne nincs bűn.” (1 János 3:5)

„… vérontás nélkül nincs bocsánat.” (Zsidók 9:22)

Krisztus maga is nyilvánosan kijelentette: „Azért szereti az Atya engem, mert életemet adom, hogy újra felvegyem.” (János 10:17–18)

János3:16 „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

- - - - -

Miért nem vagyok muszlim, Ibn Warraq. 39–40. o.

Az iszlám előtti Közép-Arábiában a társadalom a törzsek köré szerveződött, és minden törzsnek megvolt a maga fő istensége, akit még a vándorló nomádok is egy meghatározott szentélyben imádtak. Az istenség egy kőben lakozott, és nem feltétlenül emberi alakot öltött. Néha a szent kő egy szobor volt, néha pedig egyszerűen egy nagy sziklatömb, amelynek alakja emberre emlékeztetett. A pogány arabok nyilvánvalóan azt képzelték, hogy a fétisként szolgáló kőtömböt isteni erő áthatja, és ez a kőtömb viszont isteni hatást gyakorol.

A két domb, As-Safa és al-Marwa nevei „követ”, azaz bálványt jelentenek. A pogányok a két domb között futottak, hogy megérintsék és megcsókolják Isafot és Nailát, az oda elhelyezett bálványokat, amelyek a szerencse és a jó sors elnyerésének eszközei voltak.

A SZENT FEKETE KŐ ÉS HUBAL

Bizonyítékaink vannak arra, hogy az arab világ különböző részein fekete köveket imádtak; például Alexandriai Kelemen, aki körülbelül 190-ben írt, megemlítette, hogy „az arabok a követ imádják”, utalva a petrai Dusares fekete kövére. A második században író Maximum Tyrius így fogalmaz: „Az arabok tisztelegnek egy számomra ismeretlen isten előtt, akit egy négyszögletes kővel ábrázolnak” – ezzel a Fekete Követ tartalmazó Kaabára utal. Hosszú történelmét az is bizonyítja, hogy az ókori perzsák azt állítják, Mahabad és utódja a Fekete Követ más ereklyékkel és szobrokkal együtt hagyta hátra a Kaabában, és hogy a kő Szaturnusz szimbóluma volt.

Mekka környékén számos más szent kő is található, amelyek eredetileg fétisek voltak, „de bizonyos szent személyekkel való összekapcsolásuk révén felületesen mohamedán jelleget nyertek.” [Noldeke: Ancient Arabs, 1. kötet, 659. o.]

Maga a Fekete Kő nyilvánvalóan egy meteorit, és hírnevét kétségtelenül annak köszönheti, hogy az „égből” hullott le. Kétszeresen is ironikus, hogy a muszlimok ezt a szikladarabot tisztelik, mint azt, amelyet Gábriel angyal adott Izmaelnek a Kaaba építéséhez, mivel – Margoliouth szavaival élve – „hitelessége kétséges, mivel a Fekete Követ a … karmátusok eltávolították a negyedik [muszlim] században, és sok évvel később ők maguk helyezték vissza: kétséges, hogy az általuk visszaadott kő ugyanaz volt-e, mint az, amelyet eltávolítottak.” [Margoliouth: Ideas and Idols of Modern Islam, 241. o.]

Hubalt Mekkában imádták, és vörös karneolból készült bálványát a Kaaba belsejében, azon a kiszáradt kút felett állították fel, amelybe az emberek votív ajándékokat dobtak. Nagyon valószínű, hogy Hubal emberi alakot öltött. Hubal elhelyezkedése a Fekete Kő mellett arra utal, hogy valamilyen kapcsolat van a kettő között. Wellhausen úgy véli, hogy Hubal eredetileg maga a Fekete Kő volt, amely – amint azt már megjegyeztük – ősibb, mint a bálvány. Wellhausen arra is rámutat, hogy a Koránban Istent a Kaaba Urának és Mekka területének Urának nevezik. A Próféta hevesen elítélte a Kaabában az al-Lat, Manat és al-Uzza istennőknek nyújtott tiszteletet, akiket a pogány arabok Isten leányainak neveztek, de Mohamed nem merte támadni Hubal kultuszát. Ebből Wellhausen arra a következtetésre jut, hogy Hubal nem más, mint Allah, a mekkaiak „istene”. Amikor a mekkaiak Medina közelében legyőzték a Prófétát, vezetőjük állítólag így kiáltott: „Hurrá Hubalnak!”

A szentély körüli körbejárás nagyon elterjedt szertartás volt, amelyet számos helyen gyakoroltak. A zarándok a körbejárás során gyakran megcsókolta vagy simogatta a bálványt. Sir William Muir úgy véli, hogy a Kaaba körüli hét bolygóköri kör „valószínűleg a bolygótestek keringését szimbolizálta”. [Muir: The Life of Muhammad.] Zwemer pedig odáig megy, hogy azt állítja: a Kaaba körüli hét kör – háromszor gyorsan és négyszer lassan – „a belső és külső bolygók utánzása volt”. [Zwemer: The Influence of Animism on Islam, 158. o.]

Kétségtelen, hogy az arabok „viszonylag késői időszakban imádták a Napot és más égi testeket” [Noldeke, Ancient Arabs, 1. kötet, 660. o.]. A Plejádok csillagkép, amelyről azt hitték, hogy esőt hoz, istenségként jelenik meg. Létezett a Vénusz-bolygó imádata ( ), amelyet al-Uzza néven nagy istennőként tiszteltek. …

Az Arafat és Muzdalifah, valamint Muzdalifah és Mina közötti futás muszlim szertartásait napnyugta után és napkelte előtt kellett végrehajtani. Ez egy szándékos változtatás volt, amelyet Mohamed vezetett be a pogány napimádati szertartással való összefüggés elnyomása érdekében,… A hold imádatát olyan személynevek is tanúsítják, mint például Hilal (félhold), Qamar (hold) és így tovább.

Houtsma [Zwemer, 160. o.] felvetette, hogy a Minában végrehajtott megkövezés eredetileg a napdémon ellen irányult. Ezt a nézetet alátámasztja az a tény, hogy a pogány zarándoklat eredetileg egybeesett az őszi napéjegyenlőséggel. A napdémont elűzik, és kemény uralma a nyár végével véget ér, amit Muzdalifában a termékenységet hozó mennydörgés-isten imádata követ.

Muzdalifah a tűzimádat helyszíne volt. A muszlim történészek ezt a dombot a szent tűz dombjaként emlegetik. Muzdalifah istene Quzah, a mennydörgés istene volt. Ahogy Wensinck mondja: „Tüzet gyújtottak a szent dombon, amelyet Quzah-nak is neveztek. Itt megálltak, és ez a wukuf még nagyobb hasonlóságot mutat a Sínai-hegyi szertartással, mivel mindkét esetben a mennydörgés istene tűzben nyilvánul meg. Továbbá feltételezhető, hogy a hagyományos szokás, miszerint a lehető legnagyobb zajt csapják és kiabálnak, eredetileg egy szimpatikus varázslat volt a mennydörgés előidézésére. [Zwemer, 159. o.]

- - - - -

Miért nem vagyok muszlim, Ibn Warraq. 35. o.

„Ignaz Goldziher és Henri Corbin művei a zoroasztrizmus iszlámra gyakorolt hatásáról; Geiger, Torrey és Katsch művei a judaizmus hatásáról; Richard Bell úttörő munkája a kereszténység hatásáról; Wellhausen, Noldeke, Hurgronje és Robertson Smith munkái a szabianizmus és az iszlám előtti Arábia hatásáról; valamint Arthur Jeffery munkája a Korán idegen szókincséről – mindez együttesen arra késztet minket, hogy egyetértünk Zwemer következtetéseivel, miszerint az iszlám „nem találmány, hanem keverék; nincs benne semmi újszerű, kivéve Mohamed zsenialitását, amellyel régi összetevőket kevert össze egy új csodaszerré az emberi bajok ellen, és karddal kényszerítette rá az emberekre.” [Islam: A Challenge to Faith, Samuel Zwemer, New York 1908]

„Például a 113. szúrában: »A kegyes és irgalmas Isten nevében mondd: »Menedéket keresek a Hajnal Uránál a gonosztól, amit Ő teremtett; és a gonosztól, amikor az éjszaka beköszönt; és a gonosztól, amit a csomókra fújó boszorkányok okoznak; és a gonosztól, amit az irigy ember okoz, amikor irigyel.«”

Az iszlám számos babonás részletét a régi arab pogányságnak köszönheti, különösen a mekkai zarándoklat szertartásaiban és rituáléiban (lásd a 2.153; 22.28–30; 5.1–4; 22.37 szúrákat). A pogányság nyomait megtalálhatjuk bizonyos ősi istenségek neveiben is ( , 53.19,20; 71.22,23 szúrák); a dzsinnekkel kapcsolatos babonákban; valamint olyan régi népmeseekben, mint az Ád és a Thamúd történetei.

- - - - -

Miért nem vagyok muszlim – Ibn Warraq. 36–37. o.

AZ ELSŐ ÖT NAP [Hajj zarándoklat]

Amikor a zarándok először megérkezik Mekka külvárosában, néhány mérföldre a várostól, felkészül arra, hogy rituális tisztaságban, vagyis szentelt állapotban legyen. Miután felvette az egyszerű zarándokruhát, és elvégezte a szükséges mosakodásokat és imákat, a zarándok belép Mekka szent területére, ahol elvárják tőle, hogy tartózkodjon az állatok megölésétől, a növények letépésétől, az erőszaktól és a nemi közösüléstől. További mosakodásokat és imákat végez Mekka szent mecsetében, az al-Masjid al-Haram-ban; majd megcsókolja a szent Fekete Követ, amely a Kaaba keleti sarkában található, a Szent Mecset tető nélküli udvarának közepén álló kocka alakú épületben.

Ezután a zarándok jobbra fordul, és hétszer kerüli meg a Kaabát: háromszor gyors léptekkel, négyszer pedig lassú léptekkel. Minden alkalommal, amikor a Kaaba körül halad, megérinti a Yamani sarkot, ahol egy másik szerencsét hozó kő van elhelyezve, és megcsókolja a szent Fekete Követ is.

Ezután a zarándok a Maqam Ibrahimhoz (Ábrahám helyéhez) halad tovább, ahol Ábrahám állítólag a Kaaba felé imádkozott. Ott még két imát mond, majd visszatér a Fekete Kőhöz, és megcsókolja azt. A közelben található a szent Zem Zem-kút, ahol a muszlim hagyomány szerint Hágár és Izmael ittak a pusztában. A zarándokok továbbmennek az al-Hijr néven ismert területre, ahol a muszlimok szerint Hágár és Izmael vannak eltemetve, és ahol állítólag maga Mohamed is aludt azon az éjszakán, amikor csodálatos utazását tette Mekkából Jeruzsálembe.”

- - - - -

Miért nem vagyok muszlim, Ibn Warraq. 36–37. o.

HATODIK–TIZEDIK NAP

A zarándok a szent mecset egyik huszonnégy kapuján keresztül távozik. Kint felmászik az As-Safa-hegy néven ismert enyhe dombra, miközben a Korán verseit szavalja. Ezután hét alkalommal fut az As-Safa tetejétől az al-Marwah csúcsáig, közben különböző imákat ismételgetve. Ez a … szertartás Hágár állítólagos vízkeresését idézi fel a pusztában.

Ez a zarándoklat hatodik napja; az estét Mekkában tölti, ahol még egyszer körbejárja a Kaabát. A hetedik napon a Nagy -mecsetben hallgat egy beszédet, majd a nyolcadik napon továbbindul Minába, ahol elvégzi a muszlim rituálé szokásos szertartásait, és ott tölti az éjszakát. A kilencedik napon, a reggeli imák után a zarándok az Arafat-hegyre indul, ahol elvégzik a „megállás” (arabul wuquf) szertartását. A muszlim hagyomány szerint Ádám és Éva itt találkoztak, miután ki lettek űzve a Paradicsomból. Itt a zarándok elmondja a szokásos imákat, és meghallgat egy újabb, a bűnbánat témájáról szóló beszédet. Ezután sietve (az arab szó „tömegrohamot” jelent) elindul Muzdalifába, egy Mina és Arafat között fekvő helyre, ahová a napnyugta imájára kell megérkeznie.

A következő nap, a tizedik, az Áldozat Napja, amelyet az egész muszlim világban Id 'i-Azha néven ünnepelnek. Kora reggel Muzdalifában az imádkozók elmondják imáikat, majd továbbmennek a Mina-ban található három oszlophoz. A zarándok mindegyik oszlopra hét követ dob, ezt a szertartást ramyu 'r rijam-nak, azaz kődobásnak nevezik. „A zarándok a kavicsot a jobb keze hüvelykujja és mutatóujja között tartva legalább tizenöt láb távolságra dobja el, és így szól: »Isten, a Mindenható nevében teszem ezt, és az ördög és szégyene iránti gyűlöletből.«” A maradék kavicsokat ugyanígy dobják el. Ezután visszatér, és feláldoz egy kecskét vagy bárányt. Az ünnepi lakoma után a zarándokok megünneplik a megszentelés megszüntetésének szertartását, amelynek során sokan leborotválják a fejüket, vagy egyszerűen csak néhány tincset levágatnak.

A muszlimok ezt a bizonyos babonát azzal magyarázzák, hogy az Ábrahám által az ördögnek adott visszautasítást szimbolizálja, aki megpróbálta megakadályozni a nagy ősapát abban, hogy teljesítse az isteni parancsot, miszerint feláldozza nagyon szeretett fiát, Izmaelt. A bárány vagy kecske feláldozása csupán azt az isteni cselekedetet idézi fel, amikor egy kos váltotta fel Ábrahám áldozatát.”

A hadzs zarándoklat pogány eredete

Tíz napos időszak alatt

1) Látogassa meg és csókolja meg a szent fekete követ

2) Érintse meg a Yamani sarkot, ahol egy másik kő van elhelyezve

3) Visszatérés és a fekete kő újbóli megcsókolása

4) Másszunk fel az As-Safa-hegy néven ismert sziklás dombra, az Al-Marway sziklás csúcsáig

5) Térj vissza ismét a Kaaba kőhöz, és járkálj körbe ott, ahol a szent kő található.

6) A kilencedik napon a muszlimok felmászanak a köves és sziklás Arafat-hegyre, hogy elvégezzék a szertartásokat.

7) A tizedik napon, az „Áldozat napján”, a muszlimok elmennek a három kőoszlophoz Minában, és 21 követ vesznek fel, hogy eldobják az oszlopokra, oszloponként hét-hét követ.

Egy halott vallás imádása („kőhalott”)

1) A táj száraz és kopár

2) A Kaaba kőből épült

3) Egy „szent” fekete kő megcsókolása

4) „Kövek” dobálása az ördögre.

5) Jeruzsálemben, a muszlim szentély, „a kupola sziklája”

6) Medinában a muszlimok meglátogatják Fatima (Mohamed lánya) sírját, Mohamed sírját, Mohamed nagybátyja sírját, valamint egyéb sírokat.

7) A muszlimok folyamatosan tisztelik a halottakat és az élettelen tárgyakat, mint például a köveket és a sírokat. Ez szimbolikusan elárulja e vallás élettelen jellegét. Az iszlám élettelen és halott vallás, ha az univerzum élő Istenével való igazi és élő kapcsolatról van szó.”

Írta: Steven M. Morrison, PhD.