„Abu Sai’d al-Khudri így szólt: Allah Küldötte (békesség legyen vele) a hunaini csata alkalmával hadjáratot indított Awtasba. Ott találkoztak az ellenséggel, és harcot vívtak velük. Legyőzték őket, és foglyokat ejtettek. Allah Apostolának (békesség legyen vele) néhány társa vonakodott attól, hogy a hitetlen férjeik jelenlétében közösüljön a női foglyokkal. Ezért a Magasztos Allah leküldte a Korán következő versét: [4. szúra, 24. vers] „És minden házas nő tiltott számotokra, kivéve azokat (foglyokat), akik a jobb kezetek birtokában vannak.” Vagyis azok a nők törvényesek számukra, amikor letelik a várakozási idejük. (1479)” Abu Dawud 2. kötet: 2150, 577. oldal
Az a tény, hogy a muszlimok számára megengedett volt a szexuális kapcsolat fogságba ejtett nőkkel, szerepel a Sahih Muslim 2. kötet, 3371–3374. sz., 732–735. o.; valamint az Abu Dawud 2. kötet, 2150. sz. és a 1479. lábjegyzet, 577–578. o.
A női foglyok ruháinak levétele megengedett a Sahih Muslim 3. kötet, 4345. szám, 953. oldal, valamint az Ibn-i-Majah 4. kötet, 2840. szám, 187. oldal szerint.
Szexuális kapcsolat a Bani Al-Mustaliq törzs foglyaival. Bukhari, 9. kötet, 506. szám, 372. oldal; Abu Dawud, 2. kötet, 2167. szám, 582. oldal
„Abu Sa’id Al-Khudri így mesélte: miközben Allah Küldöttével ült, így szólt: »Ó, Allah Küldötte! Női foglyokat kapunk a zsákmányunk részeként, és érdekel bennünket az áruk. Mi a véleményed a coitus interruptusról?« [egy szexuális gyakorlat] A Próféta így felelt: »Tényleg ezt csináljátok? Jobb lenne, ha nem tennétek. Nincs olyan lélek, amelynek létezését Allah nem rendelte el, de az minden bizonnyal létrejön.” Bukhari, 3. kötet, 432., 237. o. Lásd még: Bukhari, 5. kötet, 59. könyv, 459. sz., 317. o.; 7. kötet: 136–137, 102–103. o.; 8. kötet: 600, 391. o.; Abu Dawud, 2. kötet: 2166, 2168, 582. o.
„A háborús zsákmány felosztása után a férfi egy menstruációs ciklus letelte után közösülhet a rabszolgalánnyal, ha az nem terhes. Ha terhes, akkor várni kell, amíg megszüli a gyermeket. Ezt a nézetet képviseli Malik, al-Shafi’i és Abu Thawr. Abu Hanifah szerint, ha a férjet és a feleséget együtt fogták el, házassági kötelékük továbbra is fennáll; nem válnak szét. A tudósok többsége szerint viszont elválasztják őket. Al-Awza’i azt állítja, hogy házassági kötelékük addig fennmarad, amíg a háborús zsákmány részét képezik. Ha egy férfi megvásárolja őket, akkor ha akarja, elválaszthatja őket, és egy menstruációs ciklus letelte után együtt élhet a női rabszolgával. („Awn al-Ma’bud” II.213) Ne feledjük, hogy Mohamed közvetlenül a csata után vette feleségül Safiját. Abu Dawud, 2. kötet, 1479. lábjegyzet, 577–578. o.
Az 1 Korinthus 6:9–10 így szól: „Nem tudjátok-e, hogy az igazságtalanok nem öröklik Isten országát? Ne tévesszétek meg magatokat: sem a paráznák, sem a bálványimádók, sem a házasságtörők, sem a nőies férfiak, sem a férfiakkal paráználkodók, sem a tolvajok, sem a kapzsiak, sem a részegesek, sem a rágalmazók, sem a zsarolók nem öröklik Isten országát.” (KJV)
Egy muszlim harcosnak meg kell várnia, amíg a nő menstruációja véget ér, mielőtt közösülne vele. Abu Dawud 2. kötet: 2153–2154, 578. o.
Ibn Muhairiz beszámolója: Láttam Abu Sa’idot, és megkérdeztem tőle a coitus interruptusról. Abu Sa’id így szólt: „Elmentünk Allah Küldöttével a Bani Al-Mustaliq elleni hadjáratra, és foglyul ejtettünk néhány arabot. A feleségeinktől való hosszú távollét nagyon megterhelő volt számunkra, ezért coitus interruptust akartunk alkalmazni. Megkérdeztük Allah Küldöttét (hogy megengedett-e). Ő így válaszolt: »Jobb, ha nem teszitek meg. Nincs olyan lélek, amelyet (Allah) a Feltámadás Napjáig a létezésre rendelt volna, és amely ne jönne volna létre.« Bukhari, 3. kötet, 718, 432. oldal
Figyeljük meg, hogy a foglyokat semmiképpen sem tekintették „feleségeknek”. Nem voltak sem feleségek, sem ágyasok, különben nem látták volna szükségét annak, hogy erről Mohamedet kérdezzék.
Ezzel ellentétben az Ószövetség azt tanítja, hogy ha egy katona egy fogságba ejtett nőt akart magának, először feleségül kellett vennie, és csak egy hónapos várakozási idő letelte után – Mózes 5. könyve 21:10–14.
Az, hogy a muszlimok kényszeríthetik a foglyokat szexuális kapcsolatra, nemcsak egyes nyugatiak számára lehet meglepetés. Még sok olyan muszlim is, aki nem nagyon ismeri a saját hadíszait, talán nem tudja, hogy Mohamed és a muszlimok történelmileg ezt tették. Teljesen ésszerű, hogy egy muszlimtól elvárható, hogy ne higgyen ebben, hacsak nincs alapos bizonyíték, ezért íme az alapos bizonyíték.
„…Kimentünk Allah Küldöttével (békesség legyen vele) a Bi’l-Mustaliq elleni hadjáratra, és fogságba ejtettünk néhány kiváló arab nőt; és vágyakoztunk utánuk, mert hiányoztak nekünk a feleségeink (de ugyanakkor) váltságdíjat is akartunk értük. Így úgy döntöttünk, hogy [szexuális kapcsolatot] létesítünk velük, de betartva a … De azt mondtuk: Olyan cselekedetet hajtunk végre, miközben Allah Küldötte közöttünk van; miért ne kérdeznénk meg tőle? Így hát megkérdeztük Allah Küldöttét (békesség legyen vele), és ő azt mondta: Nem számít, ha nem teszitek meg, mert minden lélek, amely a Feltámadás Napjáig megszületik, meg fog születni.” Sahih Muslim 2. kötet: 3571, 732–733. o.
Figyeljük meg, hogy ebben az idézetben ezeket a nőket semmilyen módon nem tekintették „feleségeknek”.
A Bukhari 7. kötet, 22. szám; 3. kötet, 436. szám után; 3. kötet, 432. szám; 5. kötet, 459. szám; valamint 8. kötet, 600. szám szintén azt tanítja, hogy erkölcsileg elfogadható a női rabszolgákat szexuális kapcsolatra kényszeríteni.
„Utazhat-e valaki egy rabszolgalánnyal anélkül, hogy tudná, terhes-e vagy sem? Al-Hasan nem látott abban semmi kivetnivalót, ha a gazdája megcsókolja vagy simogatja őt.
Ibn 'Umar így szólt: „Ha egy szexuális kapcsolatra alkalmas rabszolgalányt ajándékba adnak valakinek, eladják vagy felszabadítják, gazdájának nem szabad vele közösülnie, amíg a lánynak nem jön meg az első menstruációja, hogy biztosak lehessenek a terhesség hiányában; szűz esetében azonban nincs ilyen szükség.”
'Ata így szólt: „Nincs abban semmi kivetnivaló, ha valaki a terhes (1) rabszolgalányát simogatja anélkül, hogy nemi közösülést folytatna vele. Allah így szólt: »Kivéve feleségeiket és azokat a (fogságba ejtett nőket), akik a jobb kezük birtokában vannak (mert ebben az esetben nem vádolhatók).«” Az (1) lábjegyzet szerint: „Más férfitól terhes, nem a jelenlegi gazdájától.” Bukhari 3. kötet, 113. fejezet, a 436. szám után, 239–240. o. (Ugyanaz az 'Ata, mint az előző esetben.)
„És 'Ata nem szívesen nézett azokra a rabszolgalányokra, akiket Mekkában árultak, hacsak nem akart vásárolni.” Bukhari, 8. kötet, 246., 162. o.
Mohamedet megkérdezték a rabszolgalányokkal való nemi érintkezésről. – Nincs ezzel semmi baj. Sahih Muslim, 2. kötet, 3377, 3383–3388, 734–735. o. Ezzel ellentétben az Ószövetségben azt a férfit, aki nem a feleségével, hanem egy rabszolgával létesített nemi érintkezést, megölték.
A foglyokkal való szexuális kapcsolat megengedett. Sahih Muslim, 2. kötet: 3371–3376, 733. o.; Ibn-i-Majah, 3. kötet: 2517, 506. o.
A rabszolgalányokkal való szex megengedett. Ibn-i-Majah 1. kötet: 89, 52. o.; 3. kötet: 1920, 158. o.; 3. kötet: 1927–1928, 162. o. Lásd még Ibn-i-Majah 3. kötet: 1851, 117. o.
Az iszlámnak erre még külön kifejezése is van: az Umm Walad (vagy um Walid) az a rabszolgalány, aki gazdája gyermekét szüli. Ibn-i-Majah 3. kötet, 1. lábjegyzet, 257. o. Al-Tabari 13. kötet, 58. o. szerint Mariya Mohamed um walidja volt.
A rabszolgalány és gazdája gyermekéről az Ibn-i-Majah 3. kötet, 2004. szám, 207. oldal említést tesz.
Egy muszlim rabszolgatartó azonban nem nézheti meg egy rabszolgalány meztelenségét, ha az máshoz ment feleségül. Abu Dawud, 1. kötet, 496. szám és 198. lábjegyzet, 126. oldal.
Mindezek az idézetek megtalálhatók a megvásárolható muszlim könyvekben, így nincs itt semmi igazi titok. Ha azonban muszlim iskolában nevelkedtél, talán a tanáraid nem beszéltek neked az iszlámnak erről a részéről. Talán amikor úgy döntöttél, hogy az iszlámot követed, nem mondták el neked a teljes történetet, és hamis ürügyek alapján csatlakoztál az iszlámhoz.
Ha valaki elolvassa a Koránt (ahogy én is tettem az elejétől a végéig), sok dolog elkerülheti a figyelmét, ha nem ismeri a szakszavakat. Most, hogy már értjük, mit jelent az, hogy „akiket a jobb kezed birtokol”, nézzük meg, mit mond egyértelműen a Korán.
„Tilos továbbá a már házas nőkkel való kapcsolat, kivéve azokat, akiket a jobb kezed birtokol…” 4. szúra, 24. vers.
„Akiket a jobb kezetek birtokol” kifejezés a 16. szúra 71. versében is szerepel.
„…tartózkodjatok a nemi érintkezéstől, kivéve azokat, akikkel házassági kötelék fűzi össze őket, vagy (azokat a foglyokat), akiket a jobb kezetek birtokol – mert (az ő esetükben) nem esik rájuk vád,” 23. szúra, 5–6. vers
„És azok, akik őrzik tisztaságukat, kivéve feleségeiket és azokat a (foglyokat), akik a jobb kezetek birtokában vannak – mert (akkor) nem vádolhatók,” 70. szúra, 29–30. vers
Nem törvényes „ezeken” kívül másokkal házasságot kötni, kivéve azokat, akiket a jobb kezed birtokol. 33. szúra, 52. vers. Lásd még a 33. szúra 50. versét is. Tehát négynél több „partner” is megengedett, feltéve, hogy a többiek csupán azok, akiket a jobb kezed birtokol.
A videóban szereplő összes Korán-idézet – ha másképp nem jelezzük – Yusuf 'Ali fordításából származik, és a „(foglyok)” kifejezés nem szerepel az arab szövegben, hanem az ő fordításában. Nyilvánvalóan ezzel próbálják enyhíteni a „kinek a jobb kezed birtokában vannak” kifejezés hatását, de az igazság az, hogy ez nem korlátozódik a foglyokra.
„Ne vegyetek feleségül többistenhitű nőket, amíg azok igaz hívőkké nem válnak. Mert az igaz hívő nő jobb, mint a többistenhitű nő, még akkor is, ha az utóbbit nagyon vonzónak találjátok. Továbbá ne engedjétek meg nőiteknek, hogy többistenhitű férfiakhoz menjenek feleségül, amíg azok igaz hívőkké nem válnak. Mert az igaz hívő férfi jobb, mint a többistenhitű férfi, még akkor is, ha az utóbbit nagyon vonzónak találjátok… Szúra 2:221 (idézet a Women In Islam című könyv 53. oldaláról)
„Valahányszor Ibn 'Umart megkérdezték egy keresztény vagy zsidó nővel való házasságról, így válaszolt: »Valóban, Isten tiltotta a többistenhitű nőket az igaz hívők számára, és nem ismerek a többistenhitben ennél rosszabbat, mint amikor egy nő azt mondja: »Urunk Jézus«, pedig ő csupán Isten egyik szolgája volt!«” Bukhari 7. kötet, 209. oldal, 155–156. o. Idézi a Women in Islam című könyv 53. oldalán is
Mohamednek azonban legalább két ágyasa volt, akik nem voltak muszlimok: a keresztény Mária és Rayhana/Raihana/Rayhanah bint Zayd/Zaid. Emellett néhány rabszolgalány is volt a mellé. Bukhari 7. kötet: 274, 210. o.; Abu Dawud 3. kötet: 4458, 1249. o. Salmah például Mohamed szolgálólánya volt. Abu Dawud, 3. kötet, 3849. szám, 1084. oldal. Al-Tabari, 12. kötet, 202. oldal szintén megemlíti, hogy Umar 10 000 dirhamot akart adni Mohamed minden egyes özvegyének, de Mohamed rabszolgalányainak egyet sem. A feleségek azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy Mohamed rabszolgalányai is mindegyikük kapjon 10 000 dirhamot.
Mohammed valószínűleg soha nem létesített szexuális kapcsolatot más férfi feleségével. „Ő [Mohammed] így válaszolt: »Rejtsétek el nemi szerveteket, kivéve a feleségetek és azok előtt, akiket a jobb kezetek birtokol (rabszolgalányok).«” Abu Dawud, 3. kötet, 4006. szám, 1123. oldal
Mohammed jobbkezének női
„…tartózkodjatok a nemi érintkezéstől, kivéve azokat, akikkel házassági kötelék fűz titeket, vagy azokat (a foglyokat), akik a jobb kezetek birtokában vannak – mert (az ő esetükben) nem esik rájuk vád,” 23. szúra: 5–6. Lásd még a 4. szúrát: 24
„Ő [Mohamed] így válaszolt: »Rejtsétek el nemi szerveiteket, kivéve a feleségetek és azok előtt, akiket a jobb kezetek birtokol (rabszolgalányok).«” Abu Dawud 3. kötet: 4006, 1123. o.
Abu Dawud 3. kötet: 4443–4445, 1244. o. azt mutatja, hogy a férfi saját rabszolgalányával való nemi közösülés megengedett, de a férfit megkorbácsolják, ha felesége rabszolgalányával közösül.
Ahogyan az a gazdag arab férfiakra jellemző volt, Mohamednek is volt néhány rabszolgalánya. Lásd Bukhari 7. kötet: 274, 210. oldal.
Salmah Mohamed szolgálólánya volt. Abu Dawud, 3. kötet: 3849, 1084. oldal
Maimuna Mohamed felszabadított rabszolgalánya volt. Ibn-i-Majah, 3. kötet, 2531. szám, 514. oldal; Abu Dawud, 1. kötet, 457. szám, 118. oldal
Mohammednek rövid ideig volt egy „nagyon szép” foglya, mielőtt átadta őt Mahmiyah b. Jaz’ al-Zubaydinek. al-Tabari 8. kötet, 151. oldal
Mohammed házához tartozó rabszolgalányok egyike paráználkodott valaki mással. Pont ez a „valaki más” rész jelentette a problémát. Abu Dawud 3. kötet: 4458, 1249. o.
Mohammed odahívott egy fekete rabszolgalányt, hogy jöjjön, és egy függöny mögé rejtsen el Abu Dharrot, amíg ő fürdött. Abu Dawud, 1. kötet, 332, 87. oldal
Bukhari 7. kötet, 132. szám, 101. oldal szerint nem szabad úgy megkorbácsolni a feleségedet, ahogy egy rabszolgát, majd később vele aludni. (Nem határozza meg, hogy a rabszolgák férfiak vagy nők, mert egy másik alkalommal (Ibn-i-Majah 3. kötet, 1983. szám, 194. oldal) Mohamed bírálta a muszlim férfiakat azért, mert ugyanúgy verték a feleségeiket, ahogy a rabszolganőiket.)
„Hogyan verheti meg bármelyikőtök a feleségét úgy, ahogy a csődört veri, majd utána megölelheti (lefeküdhet vele)?” Hisham pedig így felelt: „Ahogy a rabszolgáját veri.” Bukhari 8. kötet, 68. fejezet, 42. oldal.
A www.AnsweringIslam.org egy nagyon átfogó weboldal, amely az iszlám számos aspektusát bemutatja és megvitatja.
Arbery, A.J. The Koran Interpreted (A Korán értelmezése). Macmillian Publishing Co. 1955.
Ali, Maulawi Shr. The Holy Qur’an: Arabic Text and English Translation. Islam International Publications Limited. 1997 (Ezt az Ahmadiyya muszlimok támogatásával adták ki.)
Hasan, Prof. Ahmad. Sunan Abu Dawud: angol fordítás magyarázó jegyzetekkel. Sh. Muhammad Ashraf Publishers, Booksellers & Exporters, 1984 (három kötet)
Al-Tabari története. Ihsan Abbas és társai szerkesztőbizottság. 1–11. kötet. SUNY Press.
A Szent Korán: jelentésének angol fordítása és kommentár. Fordította: 'Abdullah Yusuf 'Ali. Átdolgozta és szerkesztette: az Iszlám Kutatások, IFTA, Hívás és Útmutatás Elnöksége. Fahd király Szent Korán Nyomdai Komplexuma. (dátum nélkül)
Khan, Dr. Muhammad Muhsin (fordító). A Sahih Al-Bukhari jelentésének fordítása arab–angol nyelven. Iszlám Egyetem, Al-Medina Al-Munawwara AL MAKTABAT AL SALAFIAT AL MADINATO AL MONAWART. Dátum és szerzői jogi adatok nélkül.
Malik, Muhammad Farooq-i-Azam. A Korán jelentésének angol fordítása: Útmutatás az emberiség számára. Iszlám Tudományos Intézet. 1997.
Sahih Muslim, szerző: Imam Muslim. Angolra fordította: 'Abdul Hamid Siddiqi. Nemzetközi Iszlám Kiadó. (dátum nélkül)
Sunan Ibn-i-Majah, szerző: Imam Abu Abdullah Muhammad b. Yazid ibn-i-Majah al-Qazwini. Fordította: Muhammad Tufail Ansari. Kazi Publications 121-Zutgarnain Chambers, Ganpat Road, Lahore, Pakisztán. Világszerte érvényes szerzői jog 1993 Zaki Publications Lahore Pakisztán.
Sunan Nasa’i, fordította: Muhammad Iqbal Siddiqi. 1994 Kazi Publications.
A NIV tanulmányi Biblia: New International Version, Zondervan Bible Publishers. 1985.
További információkért látogasson el a www.MuslimHope.com oldalra